A Zempléni-hegység déli, délkeleti része a Hegyalja. Ide tartozik a régió kapujának is nevezett Szerencs. Egykor jelentős ipari település volt, járási székhely, ahol most is 9300-an élnek, bár jelenleg 16-17 ezer lakos központja a szinte vele egybeépült települések révén, akik szintén ide tartozóknak érzik magukat. A város légköre, a tapasztalható nyugalom és természetesség, valamint műemlékei révén az önkormányzat és a vezetők szeretnék elérni, hogy a turizmusban fontos szerepet töltsön be.

Erdélyi fejedelmek éltek és építkeztek itt, a szerencsi vár templomában nyugszik Rákóczi Zsigmond; I. Rákóczi Ferenc itt született, Bocskai Istvánt itt választották meg Erdély fejedelmévé. A vár múzeumában a több mint egymillió képeslapot magába foglaló gyűjtemény mellett Fery Antal 3500 fametszéses technikával készült ex libris kisgrafikáját őrzik. Mint Koncz Ferenc országgyűlési képviselő elmondta, kialakítják Rákóczi útját a vártól, amelyhez a neve is fűződik, a pincesorig. Gyerekparadicsom is szerepel a tervek között, játékokkal, csoki múzeummal, csoki készítő műhellyel, mindezt másfél év alatt megvalósítanák.

A település épít a hagyományokra, tudtuk meg Nyiri Tibor polgármestertől. Gyakorlatilag az év 365 napjánál több rendezvényre kerül sor a városban. Itt a Rákóczi várban helyezkedik el a kulturális központ, a színházterem is, ide szerveztek kolbászfesztivált az ősszel, volt hagyományosan a várban és a várkertben csokoládéfesztivál augusztusban, amelyen 30-40 ezren szoktak megjelenni. A Johanniták a XI-XII. században alapítottak itt monostort a forrás közelében. Az erre 1910-ben épült szecessziós fürdő napjainkban felújításra került és népszerű a lakosok körében. Miután 1605. április 17-20 között itt választották a magyar rendek Bocskait fejedelemmé a református templomban, a városnapi rendezvényt ezen az áprilisi hétvégén tartják, amelyen a helyi gimnázium tanulói ötödik éve emlék-országgyűlést tartanak, ahol mindig elhangzik Bocskai beszéde, akit megszemélyesítenek, és a fejedelem méltatása is. A vár két termében pedig I. Rákóczi Zsigmondra, a dinasztiaalapítóra emlékeznek, akinek csontjai a református templom altemplomában vannak; a közelmúltban történt DNS vizsgálat ezt bizonyítja, valamint a sérülés, amelyet a koponyáján találtak, és valószínűleg a szikszói csatában szerezhetett.


Ő annyira szerette Szerencset, hogy maga kérte, ide temessék.
Magát a várat Németi Ferenc tokaji várkapitány építtette eredetileg az 1500-as években a tokaji vár ellen-, vagy párhuzamos védelmi pontjaként, ezt bővítette Rákóczi Zsigmond. Az 1970-es évekig lakóházként használták az épületet, majd a város visszakapta és azután az utolsó felújítás 2010-ben történt meg, Norvég alapból. Most szálloda is működik a falak között; és szép színhelye a környezet az esküvőknek. A Nemzeti Várprogramban szerepel Szerencs, folyik az egyeztetés a további fejlesztés érdekében. Ehhez több helyről kaptak és várnak támogatást.

– A magyar állam célja 15-16 százalékra emelni a turizmus részvételét a nemzeti jövedelemben, – mondta Nyiri Tibor. – Ezt mi üdvözöljük és szeretnénk, hogy az itteni turizmus is tovább bővüljön. Ehhez elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. Van három-négy olyan pályázatunk, amely ebben segíthet. A turisztikai központunk belső terét érintő, valamint a várral kapcsolatos további lépéseket kívánjuk végrehajtani. A városközpont megújulása, rehabilitációja is ide tartozik, ehhez a „zöld város” projekttel pályáztunk. Az Aggteleki Nemzeti Parktól visszakaptunk egykor a cukorgyárhoz tartozó, úgynevezett hűtőtavakat, és itt rekreációs pihenőközpontot szeretnénk kialakítani a három tó és a Szerencs patak rehabilitációjával, hogy a helyiek és a vendégek játszóteret, pihenőparkot vehessenek igénybe. A Rákóczi várat körülvevő térségben sétány, parkosítás, egy futókör is lesz, megújul a növényzet, két játszótér épül, bővül a parkoló. Mindezt 1,1-1,2 milliárdos pályázaton nyert összegből kívánjuk megvalósítani.

Kép és szöveg: Hajós Anna