Nem véletlen, hogy a Liszt Ferenc repülőtérre és a repülőmúzeum területére szervezett buszos túrák olyan sikeresek. A járművek megtelnek érdeklődőkkel, családok hozzák el gyerekeiket végignézni a látnivalókat, meghallgatni az idegenvezető érdekes mondandóját, de jönnek fiatal férfiak, vagy idősebbek, akiket vonz ez a világ. És az élmény nagyszerű.

A görög mitológiában Ikarusz, vagy Ikarosz, apjával, Daidalosszal szárnyak készítése után próbált menekülni a labirintusból. Oly jól sikerült ez nekik, hogy a fiú már belekezdett a repülésbe, megirigyelve a madarakat, ám megrészegülve az élménytől, túl magasra szállt. A Nap megolvasztotta a szárnyakat összetartó viaszt, a tengerbe bukott és halálát lelte. Róla nevezték el azt a tengerrészt és egy szigetet, ahol a holttestét megtalálták. A történet bizonyítja, hogy az ember mindig szerette volna utánozni a madarakat, és repülni. Több mint 500 éve Leonardo da Vincit is foglalkoztatta ez; több szerkezetet megrajzolt, kísérletezett vele. Azután néhány éve egy olasz férfi ezek alapján elkészített egy légi járművet, ami a hírek szerint a sárkányrepülőre hasonlít.

A budapesti repülőtér közvetlen szomszédságában, az Aeropark repülőmúzeumban közel húsz mára már történelmi légijármű és kiszolgálója várja a látogatókat, egyes gépek fedélzete belülről is megtekinthető. A parkban látogatóközpont működik. A szimulátor kezelése során bárki lehet kapitány, van a parkban helikopter, tűzoltóautó, mentőautó, lépcsők vezetnek a gép ajtajához, és MALÉV feliratú Ikarus emlékeztet a múltra.

Ilyen busz visz be a három órás reptérlátogatásra, a polgári légiközlekedéssel ismerkedésre. Természetesen biztonsági vizsgálaton megy át minden látogató, sőt egy fiatalembernek tenyérpróbán is bizonyítani kellett, hogy nincs kábítószer hatása alatt. (Egy hölgy ridiküljében egy villa volt…) Felvettük a sárga mellényt, amelyen ott a visitor, vagyis látogató jelzés. A személyzet hátán pedig a crew. Végül is ugyanazok a szabályok vonatkoztak a busz utasaira, mint a valódi repülni szándékozókra. Idegenvezetőnk elmondta, hogy a turistajáratok közelében vagyunk, éppen felszállásra vár a Wizz Air, valamint a Ryanair több gépe. Ezek igyekeznek gyorsan bonyolítani a le-, és felszállást, hogy minél kevesebbet kelljen a reptér használatért fizetni.

A busz elhalad a10 millió liter kerozint tárolni képes óriástartály mellett, közben megtudjuk, külön helyről indulnak a Schengenen kívülre tartó gépek, akkor éppen az arab világba repült egy. A pilóták és a kapitányok úgy tűnik, kedvelik a látogatókat, mert minden gépről integettek. Az indításhoz a szél irányától függően kapják meg az irányítóktól az utasítást, a pálya kiválasztását. Fantasztikus érzés, amikor alig 50 méterre a fejünk felett száll fel a repülő, vagy a földtől elrugaszkodáskor kiadott hangerő.

A busz visz bennünket tovább, elhaladunk egy fákkal, bokrokkal teljesen elfedett „sziget”” mellett, mint megtudtuk itt a reptéri személyzet élt egy időben. Azután kiszálltunk a tűzoltóság hatalmas szertáránál, ahol az óriási tűzoltóautók és a kiszolgáló személyzet, sőt az overállok is folyamatos készenlétben állnak, hogy az esetleges eseményt el tudják hárítani. Elhaladtunk Ferihegy 1 előtt, amely most a magángépek le-, és felszállóhelye. Láthattunk egy 150 millió dolláros magángépet. A jövőben a műemléki védelem alatt álló épület elé egy új fogadóépület kerül majd, a régiből pedig múzeumot alakítanak ki.

Évente 100 ezer látogató kíváncsi az itt megszerzendő élményre. A mi buszunk különleges utasa az az ötéves kisfiú volt, aki teljes kapitányi felszerelésben jött, a repülés kedvéért már megtanult olvasni is. És végig nagyon figyelt, hiszen, mint kérdésünkre elmondta, a kapitányi tányérsapkán az 1 szám azt jelzi, hogy ő még tanuló. Az is felötlött, hogy mennyi közös név, kifejezés van a repülés és a hajózás között. Például a kapitány, az első tiszt, a fedélzet, a hajtómű…

Bár egész évben látogatható az Aeropark és a buszos túra is igénybe vehető, de júliusban, augusztusban a legszélesebb a nyitvatartási idő.

Hajós Anna