Május 22-én tartották meg Budapesten a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének ünnepélyes átadóját. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is.

Időszaki és állandó kiállításokkal nyílt meg a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget kapujában. Az esemény történelmi jelentőségű, mert Budapesten nemzeti közgyűjtemény számára új épület utoljára 1906-ban nyílt (ez a Szépművészeti Múzeum épülete volt). A 150 éves intézmény története során, a néprajzi gyűjtemény most kapott először saját igényeire szabott, világszínvonalú új otthont.

A múzeum megálmodói olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Az előző, Kossuth téri kúriai épület ugyan szép volt, de a formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült, Ferencz Marcel által tervezett új épületben viszont a tartalom és a forma harmonikusan találkozik. A Néprajzi Múzeum épülete a Liget történelmi kapu funkcióját állítja vissza a Városligeti fasor torkolatánál a két, egymásba futó, zöld domboldallal, ráadásul az épület tömegének nagy része a föld alatt rejtőzik, így az európai néprajzi gyűjtemények között is kiemelkedő minőségű intézmény jött létre.

A ház mellett mintegy 10 ezer négyzetméteren megújult a park, a Dózsa György út mentén pedig új promenád létesült. A Városliget tehát nem vesztette el park jellegét, zöldfelületen nem zajlott építkezés, és ez igaz lesz a projekt folytatására is. Mint a Magyar Zene Háza példája is mutatja – melynek az átadása óta eltelt négy hónap alatt több mint 200 ezer látogatója volt –, vonzzák a látogatókat a különleges épületek és kiállítások, ez pedig minden bizonnyal így lesz a most átadott épület esetében is.

Ferencz Marcel építész a tervezési koncepció kialakításakor a házat a természetbe ágyazva képzelte el, ezért a kiállítóterek – ahol az épület mintegy 60%-a kapott helyet – a föld alá kerültek, a felszínen pedig csak a legszükségesebb elemek maradtak. A Hősök tere felől emelkedő szárnyban kaptak helyet a vendégfogadó funkciók, a szemközti oldalon a munkatársak irodái, mindkét épületszárny tetején pedig tetőkert zöldell. Előző, Kossuth téri otthonához képest megháromszorozódott a múzeum kiállítótereinek összterülete, ráadásul a térszint alatt energiahatékonyan lehet megoldani a klimatizálást és a műtárgyvédelmet is.

Az épület ívesen emelkedő „domboldalait” körülölelő, impozáns üveghomlokzatra majdnem félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszterszerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe. Ez a különleges megoldás azonban nem csak esztétikailag, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.

A múzeum tetőívén 7300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki. Az épület domboldalain több mint 3000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el, amelyekbe virágos és hagymás évelőkből mintegy 1500, lombos cserjékből hét, örökzöldből csaknem 100 darab, díszfűből pedig majd 700 példányt ültettek el.

A megnyitással egyidőben már három tárlatot kínálnak a látgatóknak. Keresztülsétálva a hosszú főlépcsőkön, ingyenesen tekinthető meg, a lépcsők mentén kétszer 40 méter hosszan kialakított, 4000 darabból álló kerámiatér, ami gyakorlatilag egy állandó kiállítás a fogadótérben.

A Zoom című, ugyancsak állandó tárlat egy 500 négyzetméteres kiállítás, és a címével összhangban, egészen meghökkentő vizuális élményeket is kínál a látogatóknak. Ebben a tárlatban nem szerepelnek feliratok, mert elsősorban az esztétikai hatást szeretnék kihasználni, de amennyiben valaki kíváncsi arra, hogy amit lát, azt hol és mikor készítették, kik használták, akkor ehhez az információhoz hozzájuthat a kihelyezett QR-kódok segítségével. Ezek okostelefonnal, vagy a kiállítótérben elérhető, távcsőhöz hasonló eszközzel olvashatók le. Ebben az egységben kaptak helyet olyan különleges, nagyméretű tárgyak is, mint egy 19. századi balatoni bödönhajó vagy a legrégebbi fennmaradt székelykapu keresztgerendája 1673-ból.

A harmadik egy időszaki kiállítás, ami a Megérkeztünk címet viseli. Az 1000 négyzetméteres tárlat 20 témába rendezve, keresztmetszetet kínál a múzeum gyűjteményeiből. Ezeket a tárgyakat az elmúlt 15 évben 30 munkatárs kutatásait felhasználva válogatták ki. Itt bőségesen olvashatóak magyar és angol nyelven tárgyfeliratok és magyarázó szövegek, valamint készültek animációk, kisfilmek is. Itt látható a nemzetközi gyűjtemény válogatott tárgyai mellett a magyar népművészetet és a Kárpát-medencei kultúrát bemutató tárgyak válogatása is, mások mellett szamurájpáncél, szász szekrény, bajai dobóháló, modern gördeszkás cipő vagy egy 19. századi szicíliai carretto (kordé), amelyek nagyrészt először szerepelnek kiállításon.

A kiállítóterek mellett, a korszerű ismeretátadás helyszíneként nyílt meg a MÉTA múzeumpedagógiai tér, de az épületben helyet kapott kutatóterem, könyvtár, vetítő, előadóterem, közösségi irodatér is. A közönség kiszolgálása is sokkal magasabb színvonalon lehetséges, hiszen többek között étterem, büfé, kávézó, múzeumshop, könyvesbolt és három jegypénztár is várja a látogatókat.

A Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, mert nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés.

A kormány a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait. A felújított Néprajzi Múzeum megnyitóján jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány folytatja a Liget Budapest projektet, és minden tervezett beruházást megvalósít. Így tehát a fejlesztések nemcsak kulturális értékeket teremtenek az országnak, hanem gazdasági hasznot is hoznak.

Földesi László

Fotó: Liget Budapest projekt