Október 31-én, vasárnap hajnalban 3 óráról 2-re kell visszaállítani az órákat, s ezzel a közlekedési vállalatoknál életbe lép a 2021/22-es téli menetrend. A mostani téli időszámítás 2022. március 27-ig tart.

Bár az Európai Parlament 2019 tavaszán nagy többséggel szavazott arról, hogy 2021-től szűnjön meg kontinensünkön a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltás, sajnos erre még várnunk kell. Az eredeti elképzelések szerint ebben az évben az uniós tagállamok eldönthették volna, hogy mikor mondanak végleg búcsút ennek a sokak számára csak bosszúságot okozó procedúrának.

Úgy tűnik, 2024-ig biztosan marad minden a régiben, mert a döntés tovább húzódik. Az óraátállítás megszüntetéséről szóló uniós tárgyalások ugyanis az Európai Unió Tanácsában megakadtak, mert a tagállamok rendkívül megosztottak a témát illetően, a továbblépéshez viszont jelentős tagállami egyetértés kellene. Pedig az EU-ban a közlekedés és a belső piac működésének biztosítása érdekében, összehangolt időszámítási rendszerre lenne szükség. (A jelenlegi uniós jogszabályokat egyébként 2001-ben vezették be.)

Az eredeti érv, az energiamegtakarítás gyakorlatilag már megszűnt, mert a légkondicionálók korában nyáron szinte nagyobb az áramfogyasztás, mint télen. A szakemberek szerint, jelenleg Magyarországon például fejenként a megtakarítás mindössze évi 450 forint. Az átállítás ellen szól továbbá, hogy felborítja az ember biológiai óráját, ezért alvászavart, emésztési problémákat, szívritmuszavart, fejfájást okozhat, vagy növeli a balesetveszélyt. Tehát a negatív élettani hatások változatlanok.

Az órák évente kétszer történő átállításán alapuló rendszer egy idejétmúlt, kellemetlen procedúra, melynek indokoltságát egyre több európai polgár vonja kétségbe. Mind többen vallják, egyáltalán nem hasznos az embernek, hogy mesterségesen beleavatkozunk a természet rendjébe, és még ez az egy óra is nyomot hagy bennünk, mert megtöri a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét.

A nyári időszámítás (Daylight Saving Time) az eredeti, és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, valójában egy „kitalált”, mesterséges időzóna, amely alkalmas az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult, természetes ritmusának megzavarására. A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis az emberek többsége csak nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz.

Magyarország időzónájában a számítógépek télen GMT+1 óra (CET, Central European Time), míg nyáron GMT+2 óra (CEST, Central European Summer Time), beállítással üzemelnek. Ugyanakkor a greenwichi középidő, a GMT fogalma ma már nem szabványos, ezért helyette – például a nemzetközi légi közlekedésben is – egyre inkább a UTC (Universal Time Coordinated – egyezményes koordinált világidő) elnevezés használatos.

Utóbbival dolgozik többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat is, mely szerint az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak, így az OMSZ egyértelműen a téli időszámítás rögzítését javasolta hazánknak. Ráadásul, Magyarország földrajzi hosszúsági köre környékén a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a 12 órához, ami az ember bioritmusa miatt fontos.

Egyelőre azonban még mindig nem tudni, hogy mi lesz az uniós óraátállítás sorsa, de annyi bizonyos: sajnos, valószínűleg még évekig nem szabadulunk meg tőle. Bár a magyar kormány alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltöröljük, de csak akkor, ha erre megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között.

Földesi László