Optimista becslések szerint, három éven belül megkezdődhet a prágai Václav Havel Nemzetközi Repülőtér vasútállomásának építése.

A prágai – a budapestivel együtt – egyike azon kevés európai repülőtereknek, amelyeknek még nincs közvetlen vasúti kapcsolata a főváros központjával. Az utasoknak így autót, taxit, vagy autóbuszt kell igénybe venniük. Az új létesítmény a Prága és Kladno közötti felújított vasútvonal része lesz, amelyről a Praha-Ruzyně állomás után ágazik majd ki egy föld alatt vezetett vonal a repülőtér mindkét termináljához. A tervek szerint az állomás is mélyépítésű lesz, a fejpályaudvar peronjáról az utasok mozgólépcsőkön, illetve liftekkel juthatnak fel az 1-es és a 2-es terminálba.

A közvetlen vasúti kapcsolat a cseh főváros belvárosa és a repülőtér között jelentősen csökkenti majd az utazási időt. A Masaryk pályaudvar és a repülőtér között a menetidő mindössze 25 perc lesz, míg Kladnóba a belvárosból 30 perc alatt lehet majd eljutni. Utóbbi esetében jelenleg a személyvonatnak 53 percre, a gyorsvonatnak pedig 39 percre van szüksége.

A rövidebb menetidő annak lesz köszönhető, hogy az új, immár kétvágányúra bővített, villamosított vasútvonalon a maximális sebesség Prága területén 120 km/óra, azon kívül pedig 160 km/óra lesz. A vonalon egyébként hat új megállóhely is létesül, Prágában például a Holešovice városrészben található kiállítócsarnok szomszédságában is épül megálló. A kapacitásnövelés azt is lehetővé teszi, hogy csúcsidőszakban a szerelvények akár tízpercenként közlekedjenek Prága belvárosa és a repülőtér között.

A projekt részeként az érintett szakaszon minden állomást és megállóhelyet felújítanak, és a főváros hatodik kerületében, Praha-Dejvice állomást elhagyva egy alagutat is terveznek. A peremkerületekben P+R parkolókat építenek, ezzel is vonzóbbá téve az ingázást az agglomerációból a cseh fővárosba. A repülőtér és a belváros összekapcsolásával naponta átlagosan 21 ezer új utasra számítanak, további 18 ezer utast pedig az ingázók jelenthetnek majd. A villamosítás miatt nagymértékben csökken majd a pálya mentén a környezetszennyezés, a zaj, és a modern vasúti aljzatnak köszönhetően, stabilabb lesz a talaj is.

A prágai repülőtéri vasút terve – Budapesthez hasonlóan – már évtizedek óta foglalkoztatja a szakembereket és az utazóközönséget. A megvalósításról szóló politikai döntés 2015-ben megszületett, mely után a cseh közlekedésügyi minisztérium kijelölte a tervezett új nyomvonalat. A szükséges tenderek kiírására azonban akkor még számos okból nem került sor.

A mostani megvalósításhoz Prágában is alapos szakmai előkészítésre van szükség. Közbeszerzési eljárást követően készülhet el az építkezési engedély tervdokumentációja, melynek lezárása után kiírják az építkezésre vonatkozó tendert is. A két fázis együttes becsült értéke meghaladja a százmillió cseh koronát (átszámítva mintegy 1 milliárd 400 millió forintot).

Prágában az utasforgalom 1998 és 2003 között 4,6 millióról évi 7,5 millió főre növekedett, miközben a budapestié mindössze 4-ről 5 millióra. A különbség legfőbb oka az volt, hogy a cseh fővárosban már nálunk hat évvel korábban megjelentek a diszkont légitársaságok. Ezzel a lemaradással akkoriban a magyar idegenforgalom több millió turistától, s többszáz millió euró bevételtől esett el.

A koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben már 17,8 millió utas fordult meg a Václáv Hável repülőtéren. 2018-hoz képest majdnem egymillióval emelkedett az utasok száma, ami 6%-os bővülést jelentett. Ám ezzel a légikikötő gyakorlatilag elérkezett a lehetőségei határához. 2019-ben a repülőtér kapacitáshiánnyal küzdött, ezért a leszállások mintegy 10%-át kénytelen volt elutasítani.

2019-ben 71 légitársaság gépei 165 várossal kötötték össze Prágát (miközben Budapesten 49 légitársaság volt jelen 135 célállomást kínálva). A hosszútávú, interkontinentális járatok forgalma 11%-kal emelkedett. Ezért a repülőteret – a vasúti kapcsolat megteremtésével párhuzamosan – a közeljövőben jelentősen bővíteni és korszerűsíteni kell, hogy évente több mint 20 millió utas kezelésére legyen alkalmas.

Földesi László

Fotó: Správa železnic