Május végén megnyílt a Közlekedési Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös kiállítása, amely a Monarchia kori Fiumét mutatja be gazdag, eredeti tárgyak segítségével. A két múzeum közötti páratlan együttműködés eredménye a tárlat, különleges, eddig még soha sem látott anyaggal. Megismerhető a kikötő és a város fejlődése, az ipari és kereskedelmi előrelépések következtében létrejött „kapu a nagyvilágra”. Igazi aranykor volt ez az 1868-as magyar-horvát kiegyezés megtörténtétől, amely lehetővé tette a helyi lakosság számára, hogy felépítse a kikötőt, amelyet vasút kötött össze a magyar fővárossal.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója megnyitó beszédében éppen azt emelte ki, hogy a két múzeum munkatársai mellett magángyűjtők, intézményi közreműködők, valamint a fiumei múzeumi kollégák is bekapcsolódtak a közel egy évnyi előkészítő munkába. A számos újdonság és frissen restaurált anyag között van száz éves hajómodell, az Atlantica Tengerhajózási Rt. 1911-ben készített színezüst díszdoboza, az Adria Tengerhajózási Rt. eredeti lobogója, amelynek megmaradt párja a Greenwich-i tengerészeti múzeumban van. Az alkalomra most restaurálták és először tekinthető meg.

Dr. Török Róbert, az MKVM igazgatója szintén a páratlan együttműködést emelte ki a tárlat megrendezése során. Fiumében a XIX. században, de már a reformkortól törekedtek a kikötő felvirágoztatására, és ez magával hozta az ipar, a kereskedelem, majd mindezek révén a turizmus és a vendéglátás fellendülését, ám a közlekedés fejlesztése nélkül ez nem történt volna meg.

Dr. Zsigmond Gábor a kiállítás egyik kurátora, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese az akkori Magyarország egyetlen tengeri kikötőjeként működő Fiumével kapcsolatban elmondta, a hazai külkereskedelem tíz százaléka itt bonyolódott le. Hoztak be brazil kávét, vittek ki magyar lisztet, a Ganz gyártmányait évtizedeken keresztül. Igazi sikertörténet volt a sokszínű város fejlődése. A tárlatot jövőre Horvátországban is bemutatják. A másik két kurátor Balogh Ádám és Pelles Márton volt.

A kiállítás megtekintése során valóban találunk különlegességeket. Az egyik tárlónál beszélgettem Dr. Lengyel Árpád dédunokájával, aki az egykori Kárpátia óceánjáró orvosaként segített menteni a Titanic hajótörötteit. Itt látható az orvosi táskája, étkészlete, műszerei, és könyve is, amelyben a megrázó eseményről beszámol. A hölgy elmondta, bár addig számtalanszor átkelt az orvos a Kárpátiával Amerika partjaihoz, ez után a tragédia után leszerelt, annyira hatott rá az esemény. Van a kiállításon egy kis igazi rakpart részlet, kockakövekkel, egykori fotómontázzsal a háttérben. A lobogó 1896-ban, a Millenniumra érkezett a magyar fővárosba.

Nem maradnak el a gyarmatáru kellékek sem, és láthatjuk az 1930-as évek kivándorlói által használt iszonyatos kisméretű kabinok egyikét is, szegényes berendezésével. Vannak tengerészöltözékek, és még magyarázó szótárrészlet a helyi matrózok szókincséből.

Fiume őrzi ennek az időszaknak a legértékesebb építészeti és gazdasági fejlesztéseit. Igaz, mintegy 40 éve jártam ott, de az akkori Jugoszláviában is a rakpart Baross Gábor nevét viselte, emlékezve a magyar közlekedés fejlesztő miniszterére.

Az időszaki kiállítás keddtől vasárnapig, 10-18 óra között tekinthető meg október 31-ig.

Hajós Anna