Az ENSZ szakosított intézménye, a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) a COVID-19 nemzetközi turizmusra gyakorolt várható hatásaival kapcsolatban megállapította, hogy ebben az évben a nemzetközi érkezések 20-30%-kal eshetnek vissza a 2019-es számokhoz képest.

Az UNWTO szerint ezek az adatok még változhatnak, mert a világ egy eddig példátlan társadalmi és gazdasági kihívás előtt áll. A szervezet által a közelmúltban jelzett visszaesés az a 2019-ben generált 1500 milliárd dollár bevétel közel egyharmadával, 300-450 milliárddal csökkentheti a nemzetközi turizmus exportbevételeit. A COVID-19 járvány miatt, legalább 5-7 évnyi növekedésnek mondhatunk búcsút.

Az UNWTO főtitkára, Zurab Pololikasvili nem kevesebbet állít, mint hogy az elszenvedett veszteségek terén, az összes gazdasági ágazat közül a turizmus az egyik leginkább érintett, ahol több millió munkahely szűnhet meg. Súlyosbítja a drámai helyzetet, hogy az összes turisztikai iparág mintegy 80%-a kis- és középvállalkozás, miközben ez az ágazat foglalkoztatja leginkább a nőket, a fiatalokat és a vidéki lakosságot. A kialakult, példátlan közegészségügyi vészhelyzet egyben olyan gazdasági válság, aminek társadalmilag is meglesz az ára.

Miután a krízis hosszáról, továbbá annak a turizmusra gyakorolt végső gazdasági és pénzügyi hatásairól ma még semmi bizonyos nem tudható, valamennyi résztvevőt leginkább a megszűnő munkahelyek milliói foglalkoztatják. Az UNWTO szerint a válság fő társadalmi hatása messze túl fog mutatni a turizmuson és a világ közösségének legnagyobb problémájává nőheti ki magát.

A turizmusról régóta tudott, hogy a társadalmi, gazdasági növekedés megbízható és élenjáró szereplője, és számos régióban ez jelenti az elsődleges jövedelemforrást. Az UNWTO szorosan együttműködik az ENSZ másik szakosított intézményével, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) annak érdekében, hogy utóbbi ajánlásaival segítse az ágazat mielőbbi kilábalását a válságból. Ennek nyomán született meg többek között a „Maradj ma otthon, hogy holnap utazhass!” felhívás is.

A COVID-19 nem egyformán hat az egyes országokra, amelyek nem is tudják egyformán kezelni ezt a válsághelyzetet, mivel a reagálási képességük is változó. Ez utóbbi függ a rendelkezésre álló infrastruktúrától, az emberi erőforrástól, a gazdasági fejlettségtől és nem utolsósorban a politikai tényezőktől. Ahol megvan a fogadókészség az UNWTO ajánlásaira, ez utóbbiak tompíthatják a krízis negatív hatásait, hozzásegíthetik a turizmust, hogy újra társadalmi, gazdasági növekedés motorjaként működjön.

A jelenlegi helyzet határozott és összehangolt intézkedéseket igényel. Az országok vagy városok karanténba helyezése azonnal megbénította a közlekedési és a turisztikai szakmát. Az ágazat a nagy légitársaságoktól egészen a kis vidéki vendégházakig haldoklik. Ugyanakkor ez a sokkszerű hatás legalább annyira társadalmi, mint gazdasági, mert egyaránt érinti a munkavállalók, a turisztikai szektor, a közlekedés beszállítóinak és szolgáltatóinak, továbbá családjaiknak, sőt egész települések lakóinak a létbiztonságát és megélhetését.

Az UNWTO szerint a turizmus azonban válságos helyzete ellenére, képes lesz más szektoroknak is lendületet adni, s ezeket segíteni a talpra állásban. Az ágazat indirekt módon is munkahelyeket teremt, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a világgazdaság mielőbb kiheverje a válságot. A korábbi válságok megmutatták, hogy a turizmus nagyon gyorsan magára tud találni és vissza tud erősödni egy külső sokk után.

Földesi László