A Hungarikum Bizottság 25. alkalommal ült össze, hogy újabb, a magyarság karakterjegyeit magán viselő értékeket emeljen a már eddigiek rangos sorába. Döntésükkel újabb négy érték lett hungarikum, nyolc pedig megkapta a „nemzeti érték” megtisztelő címet. A 2012. évi XXX. törvény határozott arról, hogy összegyűjtve a magyarság karakterjegyeit, ezeket a fontos jelképeket nevesítsék. Most már 75 hungarikum szerepel a gyűjteményben és 175 kiemelkedő nemzeti érték.

Hungarikum lett a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely kultikus találkozóhely is egyúttal. Megkapta a címet az egyedülálló minőségű Szőregi rózsatő, amely európai uniós oltalom alatt áll. A bizottság ide emelte a tiszavirágzást, mint fokozottan védett természeti-, és tájértéket és örökséget. A kérészek rövidesen megkezdik násztáncukat a Tiszán. Egykor egész Európában elterjedt volt a jelenség, napjainkban a legtöbb helyről eltűnt. A negyedik új hungarikum a klasszikus magyar szablyavívás, amely a magyar kardiskola alapja. (1933-tól a Szentgotthárdi Kasza- és Kovácsművekben állították elő a világhíres vívópengét, amellyel a magyar sportolók az 1936-os berlini olimpián aranyérmet szereztek, itt készült az a fegyver is, amivel Elek Ilona és Kabos Endre ugyancsak aranyérmes lett egyéni tőrvívásban.)

A nemzeti értékek közé került a hajdúnánási szalmafeldolgozás, amely tradicionális háziipari tevékenység; az 1568-as vallásszabadság törvény, amely a katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok szabad vallásgyakorlását tette jogszerűvé Erdélyben; a Tavaszi emlékhadjárat, amely az 1848-as csaták helyszínein történik minden évben. Megkapta a címet az újfehértói fürtös meggy, amely 1978-ban érte el a végleges állami elismerést, és a hazai meggyfajták kiemelkedő tagja. A népművészet kincseként jutott elismeréshez a beregi keresztszemes, a kárpátaljai magyarok páratlan motívumkincse, szimbóluma. Mintegy 500 éve készült először Kocs községben a kocsi, megkönnyítve az utazást. A XII. században épült aracsi templomrom és aracsi kő a bácskai magyarság zarándokhelye és jelképe. Végül pedig a balatonfüredi Anna-bál is bekerült a nemzeti értékek közé; a XIX. századi kultúrtörténet eseménye azóta is megtartotta ezt a szerepét.

Hajós Anna