Esztergomi Boldog Özséb halálának 750. évfordulóján, január 20-án indította a magyar katolikus egyház a pálos-rend alapításának és alapítójának szentelt évet. Az eseménysorozat fővédnöke Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. A budapesti Szent István bazilikában ünnepi szentmisével kezdődött az emlékév. A megnyitón részt vett Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint számos egyházi személyiség. Megjelent Arnold Chrapkowski generális atya és rendtársai a lengyelországi Czestochowából, ahol jelenleg a pálos rend központja van, ők vigyázzák a lengyelek szentélyét, a Fekete Madonna csodatévő képpel. Ott volt a magyarországi lengyel nagykövet és felesége, a 25 testvértelepülés képviselői, Csóka Péter atya, a magyarországi tartományfőnök, pálosok és pálos nővérek.

Erdő Péter bíboros nyitóbeszédében Boldog Özséb tanításaira, élettörténetére hívta fel a figyelmet, a pálos rend tudománykövető, tanító munkásságára. Mint esztergomi kanonok, könyveket írt, figyelmeztetett a tudomány szeretetére, az áhítatra, a másokért élésre, az irgalmasságra. A saját tulajdont, mint pap elítélte, és remeteként kívánt élni. Az egyiptomi remete Szent Pál követője lett, és társaival ezeknek az eszményeknek a megvalósítására hozta létre az egyetlen magyar alapítású rendet.

Hat remetével közösen megépítették a Kesztölc melletti Hármasbarlang közeli monostort és templomot. Patrónusuk, első remete Szent Pál lett. A rend címere is az ő történetére utal. Középen egy holló áll, szájában kenyérrel; a hagyomány szerint ez a madár hozta neki a napi élelmet. A pálmafák Egyiptomra utalnak, a két oroszlán pedig a másik hagyományra, miszerint ezek az állatok temették el a remetét. A magyar rend egyúttal a holló révén Mátyás királyunkra is emlékezik, aki nagy pártfogójuk volt. Fontos szerepet töltenek be be a szomszéd népek vallási és művelődési kultúrájában is. A világ szinte minden táján az Egyesült Államoktól Dél-Afrikáig élnek és dolgoznak pálosok; 54 ház és mintegy 400 szerzetes követi Boldog Özséb tanait. Magyarországon a kommunizmus évei alatt bezárták a rend házait, a Gellérthegyen található sziklakápolnát be is falazták. 1989-ben ismét megalakultak, kinyílt a hívek előtt a sziklakápolna is. 2009-ben boldoggá avatták Özsébet.

Az emlékév eseményeként rendtörténeti vándorkiállítás járja majd az országot, eljut Erdélybe, a Felvidékre és Lengyelországba is. A Magyar Nemzeti Múzeumban Nemzetközi Pálos Kiállítás nyílik, amely összefoglalja a régészeti feltárásokat, az ásatások eredményeit.

Erdő Péter bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 egyúttal a budapesti Eucharisztikus Kongresszus éve is; szeptember 15-én különvonat indul Esztergomba.

Hajós Anna