A személyek és áruk szabad áramlása az EU egyik legnagyobb vívmánya, s egyben Európa turizmusának is egyik legfontosabb „motorja”. A luxemburgi kisvárosról elnevezett schengeni megállapodást 1985-ben, majd ennek végrehajtási egyezményét 1990-ben írták alá. A két dokumentum végül 1995-ben lépett hatályba. Magyarország 2007. december 21-én csatlakozott a schengeni rendszerhez. Ezzel hét szomszédunk közül három – Ausztria, Szlovákia és Szlovénia – irányában szűnt meg az állandó határellenőrzés. Az EU-ban tehát szabadon mozoghatunk, ám egy ideje ez sajnos már csak elviekben igaz. A migrációs hullám következtében ugyanis egyes tagállamok éltek az ideiglenes határellenőrzés bevezetésének lehetőségével, és ezt sikerült immár csaknem állandóvá tenniük.

Az uniós jog ugyan engedélyezi a tagállamok számára az ideiglenes határellenőrzést, de csak hat hónapra, és ez az intézkedés maximum háromszor hosszabbítható meg. (Ilyenre egyébként többnyire nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények, például sportesemények, koncertek, konferenciák idején kerülhetne sor.) Az Európai Parlament szerint a határellenőrzést csak utolsó lehetőségként, komoly veszély fenyegetése esetén állíthatnák vissza a tagállamok. Hiszen mindez aláássa a schengeni térség alapelveit. Ráadásul a határellenőrzés alkalmazói nem hoznak az érintett tagállamokkal együttműködve intézkedéseket a káros következmények csökkentésére, nem indokolják meg kellően az intézkedés bevezetését, és nem adnak róla megfelelő tájékoztatást. A tagállamok belbiztonsága kétségtelenül fontos érdek, a több éve fennálló helyzettel azonban már az integráció egyik legfőbb vívmánya, és több mint 400 millió uniós állampolgár joga sérül.

F. L.