Napjainkban már az egész világon, így hazánkban is elindultak a különböző 5G-technológiára épülő fejlesztések, amelyek forradalmi változásokat hozhatnak a kommunikációban és a számítástechnikában. Az új rendszer bevezetése azonban a közelmúltban az Egyesült Államokban komoly kihívás elé állította a szakembereket.

Az 5G valójában egy rövidítés, mely alatt az ötödik generációs mobiltechnológiát értjük. Ennek köszönhetjük, hogy nagy sávszélességen tudjuk használni az eszközeinket, ami hatalmas előrelépést jelent az okoseszközök eddigi fejlődésében. Az első 5G-hálózatok 2019-ben váltak elérhetővé a fogyasztók számára Európa és az USA nagyobb településein. Ez a technológia rendkívüli adatfeldolgozói képességekkel bír, mivel gyorsasága egy időben teszi lehetővé az információk küldését és fogadását.

Tehát az 5G esetében a gyorsaság nem kizárólag a letöltés sebességét jelenti, hanem gyakorlatilag az adatok azonnali eljuttatását A-ból B-be. Ez teszi lehetővé, hogy például, a már tervezés alatt álló önvezető járművek folyamatosan, valós időben, már a keletkezésükkor megkaphassák a környezetük aktuális információit. Emellett teljesen átszerveződik a gyakorlata annak, ahogy ma még a számítógépeket és az okoseszközöket használjuk. Egy jól kiépített, villámgyors és mindenhol elérhető 5G-hálózattal akár az is lehetővé válik, hogy a jövőben minden számítási feladatot a távolból futtassunk.

Szintén fontos felhasználási terület lehet akár a saját háztartásunk is, mert a különféle szenzorokkal és egyéb információforrásokkal összekötött „okosotthonok” vezérlése emberi beavatkozás nélkül alkalmazkodhat például az időjárás változásához a fűtés, vagy éppen a világítás szabályozásával. Mint említettük, az 5G technológia hatalmas adatmennyiséggel tud egyszerre dolgozni, mert a mobiltelefonok sebessége új, a jelenlegihez képest elképesztő szintre emelkedik, ahol a fájlok le- és feltöltése egy szempillantás alatt megtörténik.

Az 5G az olyan vidéki területeken is rendkívül hasznos lesz, ahol eddig csak lassú vezetékes internet volt elérhető, és amelyek fejlesztése hatalmas összegeket igényel. A kis falvakban nem kell majd várni a drága, üvegszálas internetkábelek lefektetésére, mivel az 5G-vel a vidéki közösségek képesek lesznek csatlakozni a mobilinternethez, és olyan letöltési sebességet érhetnek el, amely jelenleg a legtöbb otthon esetében még elképzelhetetlen.

Az új rendszer bevezetése azonban a közelmúltban az Egyesült Államokban komoly kihívás elé állította az ottani szakembereket. Idén januárban ugyanis a legnagyobb amerikai légitársaságok vezetői levélben figyelmeztették az illetékes kormányzati intézményeket, hogy a távközlési cégek ötödik generációs mobilhálózati infrastruktúrája komoly zavarokat okozhat a polgári légiközlekedésben.

Erre reagálva a Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA (Federal Aviation Administration) felhívta a pilóták figyelmét, hogy az új 5G-frekvenciák egyes, az USA-ban kiosztott sávtartományai igen közel esnek a repülőgépek rádió-magasságmérőinek működési tartományához, ezért interferencia léphet fel a repülés egyik legkritikusabb fázisában. Ráadásul az érintett berendezés adataira leginkább a rossz látási viszonyok között végrehajtott megközelítések és leszállások során támaszkodnak a repülőgépek automatikus rendszerei és maguk a pilóták, ez pedig fokozott repülésbiztonsági kockázatot jelent.

Emiatt januárban több nemzetközi légitársaság, köztük az Air India, az All Nippon Airways a Japan Airlines és az Emirates átmenetileg törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartottak, hogy az ott kiépített és működésbe lépett 5G-hálózatok megzavarhatják a repülőgépeik kritikusan fontos berendezéseit.

A telekommunikációs cégek viszont arra hivatkoztak, hogy mérnökeik nem találtak valódi okot az aggodalomra, mert eddig világszerte már mintegy 40 országban helyezték üzembe az 5G-re épülő mobilszolgáltató hálózati infrastruktúrát, bármiféle avionikai interferencia problémák nélkül. Szerintük egyébként a legtöbb modern magasságmérőnek képesnek kell lennie egy esetleges interferencia kiszűrésére. Ettől függetlenül a légitársaságok azt szeretnék, ha az amerikai szolgáltatók a repülőterek közelében csökkentenék az 5G-jelek erősségét, vagy olyan módon irányítanák át az antennákat, hogy kiküszöböljék a repülőgépekre gyakorolt hatásukat.

Európában ez a probléma eddig azért nem jelentkezett, mert itt nem csak más frekvenciákat használnak, hanem eleve kisebb térerővel sugároznak, mint Amerikában. Számos európai államban pedig a hatóságok már eleve korlátozták az adók elhelyezését repülőterek közelében, sőt, azt is meghatározták, hogy a sugárzási iránynak is el kell kerülnie a közlekedő gépek útvonalát. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környékén jelenleg még nincs 5G-s lefedettség, a társaságok pedig egyelőre csak a főváros belső körzeteiben, illetve a Balaton körül fejlesztik a hálózatot.

Földesi László

Fotó: Eurocontrol