2021.október 15. óta új nemzeti légitársasága van Olaszországnak, melynek létrejötte az előd Alitalia több évtizedes vesszőfutására tett végre pontot.

Az Alitalia 1946. szeptember 16-án alakult meg, Aerolinee Italiane Internazionale néven. A háború előtti elődje, az Ala Littoria gépei az 1930-as években már rendszeresen repültek a magyar fővárosba is. Az Alitalia első útja 1947. május 5-én Torinóból Rómába és Cataniába vezetett. A következő évben elindult az első nemzetközi járat, és rövidesen beindult a transzatlanti forgalom is.

Az Alitalia aranykora az 1950-es években kezdődött, amikor a második világháború utáni újjáépítés gazdasági fellendülést indított el Olaszországban, és a családok végre megengedhették maguknak, hogy távoli helyekre repüljenek. A fedélzeti meleg ételek az olasz konyha jellegzetes ízeit vonultatták fel, olasz parfümökből lehetett válogatni az árukínálatban, és többek között még Giorgio Armani is tervezett egyenruhát a cég dolgozóinak. Emellett az Alitalia 1964-től a pápa hivatalos légi szállítója lett. Az 1960-as évek végén az Alitalia a British Airways és az Air France mögött már Európa harmadik legnagyobb légitársasága volt, és az 1947-es kezdeti 10 ezer után, az 1990-es évekre már évente 25 millió utast szállított.

Az elmúlt évtizedeket azonban már az összeomlás árnyékában vészelte át a légitársaság, amihez éppúgy hozzájárultak a magas működési költségek, mint a gyakori sztrájkok, vagy a politikai és presztízsokokból fenntartott járatok. Az igazi bajok az 1990-es években kezdődtek, amikor az Amerikából „importált” európai dereguláció – a fapadosok rohamos térnyerésével – kontinensünkön is versenyhelyzetet teremtett a légi közlekedésben.

Emiatt az Alitalia éveken át képtelen volt nyereséget termelni, miközben az összes arra irányuló kísérlet, hogy talpra álljon, megbukott. Hiába vette kezébe a társaságot 2009-ben olasz vállalkozók egy csoportja, majd hiába szállt be 2014-ben az Egyesült Arab Emírségekből az Etihad Airways, a fapados konkurensek által átalakított piacon az Alitalia végképp versenyképtelennek bizonyult, mert a cég összetétele, szerkezete jelentősen nem változott.

A 2017-ben csődvédelem alá vett társaságot a kormány (Brüsszel szerint jogellenesen) csak egy 900 milliós, majd 2019-ben egy újabb, 400 millió eurós állami „áthidaló kölcsönnel” tudta életben tartani. Ám minden egyes túlélést jelentő beavatkozás csak az agóniát tudta megnyújtani. 2020-ban a vállalatot államosították, és az Európai Bizottság jóváhagyásával, ezzel egy időben létrehoztak egy másik állami légitársaságot Italia Trasporto Aereo (ITA) néven. Az olasz állam 1,35 milliárd eurót invesztált az új cég létrehozásába. A többéves tárgyalások után az Unió azzal adott zöld utat az olasz államnak az Alitalia-ITA átalakításhoz, hogy utóbbi gazdasági értelemben teljesen más cég legyen. Azt is kérték, hogy az ITA minél hamarabb vegye át az Alitalia helyét, mert ez is feltétele volt annak, hogy az új társaságot ne sújtsa az Alitalia által két ízben is felvett állami támogatás visszafizetési kötelezettsége.

Az új nemzeti légitársaság első, Milánóból Bariba közlekedő járata október 15-én szállt fel. Bár a kiírt tenderen 90 millió euróért hozzájuk került az Alitalia név, a honlap, a formaruha, és különféle design elemek használati joga, ám a cég nem akarta használni a régi márkanevet és arculatot, amit állításuk szerint csak azért vettek meg, hogy a versenytársak ne tudják megszerezni, és visszaélni vele. Ugyanakkor az ITA megtartotta az Alitalia IATA-kódját (AZ), de ICAO-kódja már ITY lett.

Az új cég már csak 2800-at vett át az Alitalia korábbi, több mint tízezer alkalmazottjából, s jelentősen karcsúsították a légiflottát is, ami ezzel 52 repülőgépre csökkent. A jövőben kizárólag Airbus-típusokat használnak majd. Ennek előnye többek között, hogy rugalmasabban menedzselhető a személyzet, és olcsóbb, ám egyben hatékonyabb lehet a gépek karbantartása és alkatrész-ellátása is.

2022-ben 26 új repülőgépet vesznek át, s a nyárra megérkeznek az első Airbus A350-esek is, amelyekkel többek között növelni tudják a Róma és New York közti járatok számát, valamint újak indulhatnak Bostonba, Miamiba, Los Angelesbe, Sao Paulóba, Buenos Airesbe és Tokióba, sőt, a tervek szerint Milánó és New York között is repülnek majd. 2025-ben 89 menetrend szerinti járattal, már 74 célállomásra szeretnének repülni. Az ITA az Alitalia „Mille Miglia” törzsutasprogramja helyett „Volare” névvel, Smart, Plus, Premium és Executive szintekkel újat indított. A régi programban gyűjtött pontokat, jogosultságokat és szinteket át lehet ide vinni, s ezzel a lehetőséggel eddig már több mint 150 ezren éltek.

Az új olasz nemzeti légitársaság vezetői azonban tisztában vannak azzal, hogy a három nagy európai légitársasági csoport (Air France-KLM, IAG, Lufthansa Group) „árnyékában”, tőlük függetlenül működve nehezen tudnának talpon maradni. Ezért nem zárják ki a jelenleg még állami tulajdonú cég privatizálását, melyben a legnagyobb eséllyel a Lufthansa indulhatna. A német cégcsoport ugyanis már korábban sem zárkózott volna el az Alitalia megvásárlásától, de akkor világossá tették, hogy csak egy jelentősen karcsúsított légitársaság iránt érdeklődnének. Ez a feltétel viszont azóta teljesült, mivel az ITA jelenleg fele akkora, mint az elődje.

Földesi László

Fotó: Alitalia, ITA