Újra látogatható a Budavári Palota újkori történetét bemutató Budapesti Történeti Múzeum (BTM) megújult állandó kiállítása. A BTM Vármúzeumot 1967-ben nyitották meg, s azóta meghatározó feladatának tekinti, hogy megismertesse a magyar és a külföldi látogatókkal a budai királyi rezidencia történetét.

A BTM Vármúzeum sokáig elsősorban a középkori emlékek, illetve az elmúlt évszázadok bemutatására koncentrált, azonban napjainkra kiderült, hogy a legtöbb látogatót érdekli a palota újkori története is. Ezért a megújult állandó tárlatot egy sajátos megoldással, a pinceszinttől az első emeletig tartó, önálló kiállításrészekre tagolták. Legalul mutatják be a középkori királyi palota történetét, feltárt töredékeit és helyreállított tereit. A földszinten 1686-tól, Buda visszafoglalásától az 1860-as évekig kísérhetjük nyomon az épület kiépítését. Végül, az első emeleten a XIX–XX. század fordulóján, a historizmus idején jelentősen kibővített palotát ismerhetik meg napjainkig a látogatók.

Mind a három helyszínen a palota egykori terei dekorációjának és berendezésének megőrzött emlékei, látképek, fényképek, szobrok, építészeti tervek és rekonstrukciós részletek idézik fel az épület változatos történetét, és nem csak 3D-s animáció mutatja be a palota építési fázisait, hanem érintőképernyők és digitális képkeretek is várják a látogatókat.

A palota teljes kiépítése valójában csak 1890-ben vette kezdetét. Ennek tervezője Ybl Miklós, majd 1891-ben bekövetkezett halálát követően Hauszmann Alajos főépítész és helyettese, Györgyi Géza volt. Az akkori munka az épület és a berendezés megtervezése mellett a palota környezetének, így a palotakerteknek a megújítását is magában foglalta. Ekkor épült fel a Várhegyen is túlterjeszkedő krisztinavárosi szárny, amelynek neoreneszánsz enteriőrjét a korabeli fotók mellett számos eredeti műtárgy: bútorok, zsánerszobrok, kandeláberek vagy egy később Horthy Miklós itteni hálószobáját díszítő kandallóóra őrzi. A tárlat ezen része vezet be a frissen rekonstruált Szent István-terembe.

A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. A kormányzó 1920. április 1-én költözött be ide, de lakosztálya nem Ferenc József egykori apartmanja helyén, hanem a krisztinavárosi szárny első emeletének délnyugati oldalán volt. Ez a gesztus, hogy a kormányzó lakását nem az egykori királyi apartman helyén rendezte be, a király-nélküliség állapotát fejezte ki.

1945 januárjában a Budavári Palota a német csapatok egyik utolsó fővárosi védelmi központja lett, ezért a hetekig tartó tűzvész miatt komoly sérüléseket szenvedett. A kiállításon számos fénykép, dokumentum, terv és idézet mutatja be az épület pusztulását, majd a helyreállítással kapcsolatos terveket és elképzeléseket.

A BTM Vármúzeum munkatársai különösen büszkék arra, hogy a Budavári Palota és környéke mostani rekonstrukciós munkálataihoz nagyban hozzájárult az ő tudományos előkészítő munkájuk. Ennek is köszönhetően, a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül teljesen megújul a Budai Vár. A 2020-ben felújított Főőrség, a Csikós udvarban álló egykori Lovarda, valamint Mátyás kútjának rekonstruálása után idén újabb, szintén évek óta zajló építkezések értek célba. Ezek egyik leglátványosabb eleme a nagyközönségnek augusztus 20-án átadott, teljesen újjáépített Szent István-terem, amely a második világháború alatt semmisült meg.

2021-ben újabb nagyszabású fejlesztések is elindulhattak: kezdetét vehette a Szent György téren a József főhercegi palota visszaépítése, a Dísz tér sarkán a Vöröskereszt Székházának újjáépítése, valamint megvalósulhat a Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója is. A Csikós udvar rendbetétele mellett elkészül a Hauszmann-féle rámpa is, amely könnyebben elérhetővé teszi az újjáépített Főőrséget, a Lovardát, valamint a Stöckl lépcsőt.

A Nemzeti Hauszmann Program legújabb eleme a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri tornyának helyreállítása, s emellett az épületegyüttes egy olyan új szárnnyal is bővül, amelyet az eredeti tervek ellenére, sohasem építettek meg. Itt kap majd helyet a Magyar Nemzeti Levéltár új látogatóközpontja és információs pontja.

Megvalósulhat továbbá olyan népszerű és sokat látogatott műemlékek felújítása is, mint például a Halászó gyerekek kútja, vagy a Habsburg kapu és a mellette álló Turul szobor. A következő években átalakulhat a Fehérvári rondella alatti történelmi terület is, ahol több mint hétezer négyzetméter zöldfelületet újítanak meg. A fejlesztés során visszaépítik a történelmi Ybl-lépcsőt is.

Földesi László

Fotó: a szerző felvételei