Kilencven éve repülte át az Atlanti-óceánt Endresz György és Magyar Sándor, de politikai okokból, a rendszerváltozás előtt évtizedekig nem lehettek részesei a magyar repüléstörténetnek.

Az óceánrepülés ötlete Magyar Sándortól származott, aki pilótaként szolgált az első világháborúban, majd 1925-ben Kanadában telepedett le. Amikor 1927 májusában Charles Lindberg 33 és fél óra alatt New Yorkból Párizsba repült, azonnal eldöntötte, hogy egy hasonló vállalkozással próbálja növelni az óhaza dicsőségét. Ettől kezdve minden erejét és idejét ennek az ügynek szentelte.

Az óceánrepülés előkészítésére olyan kiváló magyar szakemberek utaztak ki Amerikába, mint például Endresz György, vagy a repülőmérnök Bánhidi Antal. Endresz az első világháborúban szintén pilótaként harcolt az olasz és a balkáni hadszíntéren. A háború után egy ideig az Aeroexpress légitársaság Budapest és Bécs között közlekedő utasszállító gépeit vezette.

A Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevet viselő repülőgép, fedélzetén Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral 1931. július 15-én, kora reggel indult el Új-Fundland legkeletibb településéből, Harbore Grace-ból Magyarországra. A sors kegyetlen fintoraként 5182 kilométer megtétele után, a cél előtt néhány kilométerre leállt a gép motorja, ezért Endresz Bicske határában, egy kukoricatábla szélén kénytelen volt kényszerleszállást végrehajtani. Innen végül különgéppel vitték őket Mátyásföldre.

A 25 óra 40 perces repülés azonban így is kiemelkedő teljesítménynek számított, hiszen Endreszék három világrekordot döntöttek meg, s vállalkozásukkal számos, nálunk iparilag és gazdaságilag jóval fejlettebb, nagyobb és gazdagabb nemzet fiait megelőzték. A sors azonban nem sok időt hagyott Endresz György számára. Mivel társa időközben visszatért Amerikába, 1932. május 21-én Bittay Gyula rádióssal repült Rómába az óceánrepülők világkongresszusára, gépük azonban a leszálláskor lezuhant és mindketten életüket vesztették.

A második világháborút követően, egészen az 1970-es évekig teljes hallgatás övezte az első magyar óceánrepülést. Csak 1979-ben sikerült társadalmi kezdeményezésre Endresz György Nemzeti Pantheonban található sírjára emlékművet állítani. Az 50. évforduló alkalmából két Amerikában élő magyar származású pilóta, Krúg László és Németh Zsigmond egymotoros Beecraft Bonanza gépükkel 1981. július 18-án felszálltak Új-Fundland Gander repülőteréről, és 17 óra repülés után, másnap kora este érkeztek meg Ferihegyre.

1987 júniusában Födö-Vargek Lajos kanadai üzletember immár egyedül ismételte meg a rekordrepülést egy Cessna 210-es géppel, s a Victoria (Kanada) és Budapest közötti 5790 km-es távot 21 óra 10 perc alatt tette meg. Ezt követően, a hatvanadik évfordulóra egy régi álom teljesült, amikor 1991. április 11-én az első, az óceánt magyar lajstromjellel átrepülő gép, a Malév egyik Boeing B737-300-asa Ganderből nyolc és fél óra alatt Ferihegyre repült.

Az igazság pillanata végül csak a rendszerváltozás után érkezhetett el, amikor 1992 októberében Magyarország római nagykövetségének előkertjében felavatták Endresz György és Bittay Gyula emlékművét. A régi emlékoszlopot ugyanis a 40-es évek végén a követség munkatársai itthoni utasításra lerombolták, de végül sikerült eredeti formájában és felirattal újjáépíteni. Az emlékművet két évvel ezelőtt teljesen felújították.

2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján végre emlékművet avattak a Fejér megyei Felcsút és Csákvár között azon a mezőn, ahol Endreszék földet értek. A környékbeli önkormányzatok támogatásával emelt gránittömbön a két vállalkozó szellemű óceánrepülő neve, arcmása, a földet érés időpontja és gépük, valamint a repülés útvonala látható. Ugyancsak társadalmi kezdeményezésre neveztek el újra utcát Endresz Györgyről, ami a főváros XIX. kerületében emlékezteti az utókort egy kilenc évtizeddel ezelőtti bátor és hazafias helytállásra.

Földesi László

Fotó: AeroNews, Magyarország Római Nagykövetsége