A mintegy Dunántúl méretű Hollandiában 14 millió ember él, ezért teljesen érthető, hogy az ország minden részletét gondos környezetvédelmi szempontok szerint óvják. Erre egyre nagyobb szükség van, mert ezen a kis területen öt, nemzetközileg is használható repülőtér üzemel.

Jelenleg világviszonylatban is komoly erőfeszítések zajlanak, hogy a rövidebb távolságokon a repülőjáratokat nagysebességű vonatokra cseréljék, melyek elektromos hajtásuk miatt kevésbé károsítják a környezetet, és két város központja között közlekedve még jelentős utazási időt is megtakarítanak. Ezért a holland kormány úgy döntött, hogy engedélyezik a nemzeti légitársaság, a KLM számára a Holland Államvasutak részvénytöbbségének megvásárlását.

Ezzel egyidejűleg a légitársaság egyik vezető munkatársát nevezik ki a vasút új elnök-vezérigazgatójává. Marjan Rintel a tervek szerint ez év október elsején foglalja el a hivatalát, s közzétette rövid- és középtávú programját, amely máris komoly ellenkezésre talált a szomszédos államok légitársaságai körében.

Egyelőre csak a Lufthansa tiltakozik, mert az új vasúti főnök tervei között a Den Haag-Utrecht-Arnheim közötti vonal 2025-ig történő gyorsvasúttá alakítása is szerepel, mivel így kiválthatnák az Amszterdamból Kölnbe és Frankfurtba közlekedő légi járatokat. Bár részletekről még nem esett szó, de a terv megvalósulásával, nagy valószínűséggel megszűnhetne a Maastricht-Köln repülőtér is.

A Rotterdam-Den Haag vasútvonal már most alkalmas a gyorsforgalom lebonyolítására, így a világ legnagyobb kikötője, Rotterdam és Németország közötti áruszállítás is sokkal előnyösebb és gyorsabb lett. Egy nemzeti légitársaság és vasút ilyen formátumú összefonódása egyelőre még egyedülálló az EU-n belül. De a nemzetközi érdeklődés igen intenzív, és nagy valószínűséggel a közeljövőben több európai államban is követhetik a holland példát.

Veér Jenő