Az European Heritage Label az Európai Bizottság programja, amelynek célja, hogy földrészünk történelmére és kultúrájára alapozva, erősítse az unióhoz tartozást, értékeink tiszteletét. Mindegyik tagállam két saját helyszínt jelölhet, ebből egy jut a döntőbe. Március 31-én került kihirdetésre a független kulturális szakértőkből álló testület döntése. 13 tagország 19 helyszínt javasolt, közülük tíz lett díjazott. Így a címet viselő helyszínek száma megközelíti az ötvenet. Az újak: Ostia, az ókori Róma kikötővárosa, a portugáliai Azori-szigetek víz alatti öröksége, a Belgium és Hollandia határán a XIX. században kialakult mezőgazdasági Colonies of Benevolence, a csehországi Kynzvart kastély, a lengyelországi Lambinowice hadifogoly táborai és múzeuma. Bekerültek a német, osztrák, lengyel és cseh területen épült Werbund kísérleti telepek, a II. világháború franciaországi zsidó áldozatainak az emlékhelye Chambon-sur-Lignonban, a Rigában a XV-XVII. században épített Három testvér háza. Végül, de nem utolsósorban Szentendre. Különlegességként egy szlovén költemény, France Preseren műve, a Zdravljica, amelynek egyik versszaka lett Szlovénia himnusza, ugyancsak megkapta a megtisztelő címet.

Néhány díjazottról néhány szót: az északnyugati, csehországi Kynzvartban a monarchia emléke a Metternich kastély, amely a XIX. század legjelentősebb osztrák államférfiáról, államkancellárjáról kapta a nevét. A kastélyban érme és természettudományi gyűjtemény látható, emellett 200 ősnyomtatványt, középkori iratokat is birtokol a könyvtár.

A lengyelországi Lambinowice, azaz Lamsdorf a II. világháború hadifoglyainak, német és lengyel katonáknak állít emléket. Megtekinthetők az egykori barakkok, a szögesdróttal körülvett tábor. A mezőn pedig az itt elpusztultaknak a sírkövei találhatók és névsoruk olvasható.

Az Azori-szigetek az óceán fenekéről kiemelkedő vulkánikus képződmények, alig ötmillió éve emelkedtek ki a tengerből. Az egymást követő vulkánkitörések több száz víz alatti hegyet hoztak létre, amelyeknek a legmagasabb pontjai ezek a szigetek. Az eredmény a sok forró vizű forrás, és a termékeny talaj is.

A bíráló bizottság Szentendrével kapcsolatos méltatásában kiemelte a város hídszerepét kelet és nyugat, a Balkán és a Kárpát-medence, a katolikus és az ortodox kereszténység között. A többnemzetiségű város a vallási tolerancia helyszíne. A magyar és szerb lakosság pezsgő, békés együttélése jellemző a településre. Építészete egyedülálló, a keleti és nyugati kultúrák keveredése és a művészi szabadság határozza meg.

Hajós Anna

Fotó: Földesi László