Éppen 150 évvel ezelőtt született Kisbéren minden idők legsikeresebb magyar lova, Kincsem, az 54 versenyében verhetetlen csodakanca. 1844-ben jött Magyarországra Hesp Róbert, az angol tréner, aki családjával együtt magyarrá vált, és dédunokája is a galoppversenyzés szolgálatában állt még az 1970-es években is. Ők ketten csodálatos párost alakítottak, hiszen Kincsem bárhol indult versenyen, győzött. Tulajdonosa a Tápiószentmártonban élő Blaskovich Ernő volt. Egy éves volt a ló, amikor Gödre került, Hesp Róbert keze alá.

  Kétévesen, 1876-ban már megnyerte első versenyén Berlinben 1000 méteres távon. Azután is hihetetlenül élvezte a futamokat és győzni akart. Gödön, a trénere által kialakított istállóban nagyon jól érezte magát. Megnyerte háromévesen a bécsi derbyt. Nem volt egyedül, talált egy hűséges cimborát, egy macskát, amelyet annyira megszeretett, hogy csak vele érezte biztonságban magát. Ezt megértette Hesp Róbert is, és bárhová indultak versenyezni, a macska velük tartott. A hagyomány szerint 1878-ban Angliába utaztak egy futamra, amikor a cica elkóborolt. Kincsem pedig elvesztette nyugalmát és biztonságérzetét, nem volt hajlandó a francia parton hajóra szállni nélküle.  Újságokban jelentették meg, hogy magas jutalmat fizetnek a cica megtalálójának, és igen sokan hoztak erre állatokat, persze nem az igazit. Aztán kiderült, hogy nem messze a telivértől, a kikötőben pihent a tarka és igazi barát. Így megtörténhetett a hajóraszállás és Kincsem könnyedén megnyerte a Goodwood-kupát, amelyet 4000 méteres távon futottak. A versenyzése során, mint Török Imre „Híres lovak, híres lovasok, híres versenyek” című könyvében megírja, hat tiszteletdíjat és az abban a korban óriási összegnek számító, több mint 200 ezer forintot nyert. Diadalt ért el Ausztriában, Magyarországon, Németországban, Angliában és Francia- országban 14 különböző versenypályán. Leszármazottai is fontos szerepet kaptak mind a versenyzésben, mind a tenyésztésben.

Dr. Fehér Dezső, a Magyar Lóverseny Vállalat állatorvos képesítésű igazgatója megvizsgálta a Mezőgazdasági Múzeumban látható Kincsem csontvázat, és megállapította, hogy láb-ízülete kopása miatt kellett abbahagynia a versenyzést. Az 1970-es években Gödön márványtábla emlékeztetett az egykori istállójára a házfalon, szemben pedig az italbolt neve Kincsem volt. A Károlyi palota melletti kis budapesti utcában állt egy kis ház, Blaskovich Ernő tulajdonában, falán ugyancsak tábla jelezte, hogy az udvarban lévő istállóban volt helye Kincsemnek is.

        A versenyló születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Mezőgazdasági Múzeum egész évben számos szakmai és családi programot indít.

Az év során múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak általános és középiskolás csoportoknak. Megismerhetik, hogy mióta és mire használta, és most mire használja az ember a lovat. Milyen a jármód, mi a különbség a lósport és a lovassport között, hogy néhányat megemlítsünk.

Hajós Anna