Áprilisban a kortárs magyar kerámiaművészet Gifu tartomány Tadzsimi városában, Japán kerámia-völgyében mutatkozik be. Az április 22-én nyíló kiállításon minden eddiginél átfogóbban, külföldön először ismerteti a múzeum a kortárs alkotókat, csoportjaikat és irányait, a rendszerváltást megelőző és azt követő éveket, évtizedeket gyújtópontba helyezve. Bemutatkozik a Herend Stúdió és három alkotója, a Terra és Deforma csoportok. Ott lesznek a Millennium környékén diplomázók, és a legújabb generációs művészek. Végül pedig a Japán előtt tisztelgő kerámiák és a Magyar Művészeti Akadémia keramikus tagjai kapnak lehetőséget.

A kiállítás célja minél teljesebb képet rajzolni a kortárs kerámia művészetről. Megtisztelő a meghívás és az ilyen mértékű lehetőség, ám egyben kihívás is. Japán hagyományait ismerve nehéz újat, érdekeset, inspirálót eléjük tárni – nyilatkozták a szervezők. 54 keramikusművész és három ötvösművész több mint 250 alkotása szerepel majd, harmonikus egésszé válva. A legkorábbi tárgy – amelyet Németh János formált – 1965-ben, a legfrissebb – Antal Kitti munkája – 2022-ben készült.

A rendszerváltás előtt a magyar kerámiakultúrában nehéz volt érvényesülni. A vasfüggöny leomlását megelőző és azt követő évek hozták meg a változást: az alkotók csoportokba tömörültek, együtt alkottak, közösen léptek fel. Napjainkban a szakmai tudás, a hitelesség és a minőség megőrzése mellett nem könnyű egyedit, újat mutatni. A kiállításra küldött alkotások erre adnak választ.

A 150 éve alapított Iparművészeti Múzeum köszönetet mondott a gifui Modern Kerámiaművészeti Múzeumnak, és a tokiói Liszt Intézet Magyar Kulturális Központnak, hogy megteremtette a lehetőséget a modern és kortárs gyűjtemény bemutatkozására. A válogatás 112 tételéből 81 a múzeum kerámia-, és üveggyűjteményéből, 31 kölcsönzés révén került a kiutazók közé. A tárlathoz háromnyelvű katalógus készül, szerzője Novák Piroska fő muzeológus. Néhány éven belül a magyar közönség is megismerkedhet Japán kerámiakultúrájával a létrejött együttműködés révén.

Hajós Anna