Befejeződött London Heathrow repülőtér 75 éves történetének egyik legjelentősebb modernizációs programja, mely során a számítógépes technika legújabb vívmányait felhasználva, a legtöbb adminisztrációs munkafolyamatot teljes egészében digitalizálták.

A London Heathrow Airport és az Oracle Fusion Cloud cég együttműködésével forradalmi változást sikerült elérni egy sor adminisztrációs munkafolyamat automatizálásában, mert e tevékenységekhez a repülőtér a saját földi számítógépes szerverei helyett, immár internetes, felhőszolgáltatásokat vesz igénybe.

A világ első adatközpontjai az 1940-es években az Egyesült Államokban jelentek meg, amelyeket kezdetben csak katonai célokra használtak. A számítástechnika fejlődésével azonban a nagyobb vállalatok, köztük a légitársaságok is, később sorra hozták létre saját számítógépes központjaikat. 1960. december 31-én kezdte meg a működését az Egyesült Államokban az American Airlines által megrendelt Sabre (Semi-Automated Business Research Environment System), amely két nagyteljesítményű, eredetileg katonai felhasználásra kifejlesztett IBM 7090 számítógépre épült. Ezek interaktív, valós idejű eljárásban, már napi 84 ezer tranzakciót tudtak feldolgozni, és a légitársasági helyfoglalás idejét a korábbi 45 percről mindössze 3 másodpercre csökkentették.

A 1980-as években már megjelentek a személyi számítógépek is, de ezek teljesítménye még meg sem közelítette a mai PC-két, ezért megpróbálták összekötni azokat távoli szerverekkel, hogy ott végezzék el a számításigényes feladatokat, vagy onnan érjenek el rengeteg adatot tartalmazó, óriási fájlokat. Az 1990-es évektől aztán az internet terjedésével egyre több, kifejezetten a digitális forgalom kiszolgálására létrejött adatközpont épült a nagyobb városokban.

Manapság már természetes, hogy a weboldalakhoz is kell a külső tárhely, amelyekhez pedig nagy teljesítményű szerverek és adatközpontok szükségesek. Szünetmentes tápegységgel, redundáns kapacitásokkal és áramellátással, automatikus hűtőrendszerrel. És közben semmilyen olyan hiba nem engedhető meg, ami bármikor a szolgáltatás kiesésével járna. A weblapok adatközpontokba költözése után tehát hamar adta magát a logikus következtetés, hogy talán más vállalati tevékenységeket is érdemes külső adatközpontokba költöztetni.

Így alakult ki a felhőszolgáltatás, amikor fizikailag különálló, egymástól akár földrajzilag nagyon messze lévő szervereket is össze lehet kapcsolni. Miközben megoldható az óriási mennyiségű adatkapacitások tárolása, és ahhoz a valós idejű hozzáférés. Ráadásul ez úgy takarít meg költségeket, hogy közben a felhőszolgáltatónál az adatok 100%-ban biztonságban vannak. Nem véletlen tehát, hogy a saját adatközpontok bővítésén és építésén ma már egyre kevesebben gondolkodnak.

London Heathrow Airport tehát mostantól „felhőből” végzi gyakorlatilag az összes üzleti folyamata adminisztrációját, beleértve a teljes pénzügyi és számlázási tevékenység mellett például a HR (személyzeti) feladatokat is. A repülőtér vezetősége ezzel a fejlesztéssel is ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy a vírusjárvány megszűnésével, újra visszaszerezze a 2019-ben elért, évi 80 millió utasát.

Földesi László

Fotó: Heathrow Airport