Október 25-én, vasárnap hajnalban 3 óráról 2-re kell visszaállítani az órákat, s ezzel a közlekedési vállalatoknál életbe lép a 2020/21-es téli menetrend. A mostani téli időszámítás 2021. március 28-ig tart.

Az Európai Parlament 2019 tavaszán nagy többséggel szavazott arról, hogy 2021-től szűnjön meg kontinensünkön a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltás. Az eredeti érv, az energiamegtakarítás ugyanis gyakorlatilag már megszűnt, mert a légkondicionálók korában nyáron szinte nagyobb az áramfogyasztás, mint télen. A szakemberek szerint, jelenleg Magyarországon például fejenként a megtakarítás mindössze évi 450 forint.

Az átállítás ellen szól továbbá, hogy felborítja az ember biológiai óráját, ezért alvászavart, emésztési problémákat, szívritmuszavart, fejfájást okozhat, vagy növeli a balesetveszélyt. Emiatt került napirendre 2017 októberében az óraátállítás európai eltörlése, amikor a finn kormány egy 70 ezer állampolgár által aláírt petíció után felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy szüntessék be ezt a gyakorlatot. Amikor az Európai Parlament végre vitára bocsátotta a kérdést, a felméréseken több mint 4 millióan fejezték ki véleményüket, és közülük 84% az évi két óraátállítás eltörlésére szavazott.

Az uniós tagállamok azonban eldönthetik, hogy mikor mondanak végleg búcsút ennek a sokak számára csak bosszúságot okozó procedúrának. Ahol a nyári időszámítás szerint szeretnék majd mérni az időt, ott utoljára 2021 márciusának utolsó vasárnapján válthatnak. A téli időszámítást választó országok óraátállítása viszont csak fél évvel később, 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.

A döntés hátterében az áll, hogy a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) az eredeti, és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, valójában egy „kitalált”, mesterséges időzóna, amely mint említettük, alkalmas az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult, természetes ritmusának megzavarására. A kérdés mindenesetre sokakat érzékenyen érint, ugyanis az emberek többsége csak nehezen alkalmazkodik az óraátállításokhoz.

Nem árt viszont tudni, hogy az Európán kívüli országokban az óraállítási szabályok ma sem egységesek, és feltehetően 2021 után sem lesznek azok. Az Egyenlítő környezetében például a nap hossza túl keveset változik az év folyamán ahhoz, hogy a különbség kihasználható legyen. Nem áll át Kína, Japán, csaknem egész Ázsia és Afrika, Dél-Amerika nagyobb része sem, sőt az USA néhány területén sincs átállás, például Hawaii, Puerto Rico, és Arizona nem igazítja át az óráit.

Magyarország időzónájában a számítógépek télen GMT+1 óra (CET, Central European Time), míg nyáron GMT+2 óra (CEST, Central European Summer Time), beállítással üzemelnek. Ugyanakkor a greenwichi középidő, a GMT fogalma ma már nem szabványos, ezért helyette egyre inkább a UTC (Universal Time Coordinated – egyezményes koordinált világidő) elnevezés használatos.

Utóbbival dolgozik többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat is, mely szerint az időjárási modellek fő futásai döntően 00, 06, 12 és 18 UTC-hez igazodnak, így az OMSZ egyértelműen a téli időszámítás rögzítését javasolta hazánknak. Ráadásul, Magyarország földrajzi hosszúsági köre környékén a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a 12 órához, ami az ember bioritmusa miatt fontos. Információink szerint, egyelőre nálunk még nincs kialakult kormányzati álláspont, tehát még mindig nem tudni, hogy mi lesz az óraátállítás sorsa Magyarországon.

Földesi László