A koronavírus-járvány, az egészségügyi veszélyhelyzet az e-kereskedelem irányába fordította a vevők és a kereskedelmi vállalkozások figyelmét, így az Állami Számvevőszék legújabb elemzése szerint, hosszú távon az internetes értékesítés tartós bővülése várható.

A jelenlegi tendencia az, hogy a kiskereskedelmi egységek egy része az e-kereskedelemre való teljes vagy részleges átállással próbálja túlélni a mostani nehéz időszakot. Az internetes eladásokkal olyan kisebb, hazai tulajdonú kereskedelmi egységek is próbálkozhatnak, amelyek eddig hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet folytattak. Egyre több vásárló részesíti előnyben az egészségügyi szempontból biztonságosabb internetes megrendeléseket. Az újonnan létrejött webáruházak, illetve az online értékesítést tevékenységi körükbe felvevő vállalkozások fennmaradása esetén, a hazai e-kereskedelmen belül emelkedhet a magyar tulajdonú vállalkozások által bonyolított forgalom részaránya.

Az informatikai eszközök és megoldások fejlődésével, az internetes vásárlások száma és volumene folyamatosan növekszik az Európai Unióban. Az elmúlt évtizedben párhuzamos növekedés volt megfigyelhető a rendszeres internethasználók és azon személyek aránya között, akik termékek vagy szolgáltatások megrendelésére használták az internetet. Az Európai Unióban 2018-ban mintegy 270 millió vásárló, közel 200 milliárd euró forgalmat generált internetes vásárlásokkal. Nem csak a tagállamokon belüli, hanem a határokon kívüli megrendelések aránya is emelkedett.

Napjainkban a hazai vásárlási szokások (a világ többi részéhez hasonló) átalakuláson mennek keresztül. Az Európai Unióban tapasztalható trend, amely szerint az internethasználattal párhuzamosan az interneten keresztül létrejövő kereskedelmi ügyletek száma emelkedik, Magyarországra is igaz. Az elemzett időszakban növekedett az átlagos kosárérték, továbbá az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom értéke. Hazánkban is jelentősen nőtt az internetről terméket vagy szolgáltatást rendelők aránya, azonban az arány elmaradt az EU átlagától.

Az ÁSZ tanulmánya megállapítja, hogy hazánkban is nőtt – akárcsak az Európai Unióban – a vállalkozások elektronikus kereskedelemből származó árbevétele is. De eközben a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon 2010 és 2018 között mintegy 17%-kal, a kiskereskedelmi vállalkozások száma 20%-kal, a szállítást, raktározást fő tevékenységként megjelölő vállalkozások száma közel 19%-kal csökkent. A növekvő forgalmat tehát mind a kereskedelem, mind a szállítmányozás-raktározás terén csökkenő számú vállalkozás állítja elő, míg a forgalom nagyobb részét külföldi tulajdonú vállalkozások bonyolítják.

A vizsgált időszakban a vállalkozások elektronikus kereskedelemből származó árbevétele leginkább a nagyvállalatok esetében emelkedett. 2018-ban az internetes kiskereskedelemből belföldön realizált bevételek 54%-a a vállalkozások 8%-át jelentő külföldi társaságoknál koncentrálódott.

Az ÁSZ szerint, hosszú távon az internetes értékesítés tartós növekedésére lehet számítani, ami további fejlesztéseket generálhat a webes kereskedelem területén, melynek része az elektronikus fizetési rendszerek fejlesztése, a logisztikai szolgáltatások, a szállítmányozási ágazat fejlődése. A változások még aktuálisabbá teszik az e-kereskedelem adózással, fogyasztóvédelemmel és informatikai biztonsággal összefüggő jogszabályi környezetének uniós és hazai megújítását.

Földesi László

Fotó: AeroNews Képtár, Unas Online Kft.