A Magyar Nemzeti Galéria életmű-tárlatot mutatott be Gulácsy Lajos munkássága tiszteletére. 200 mű, benne 84 festmény, köztük olyanok is, amelyeket újabban azonosítottak, szerepel itt. Az alkotások nagyrésze Olaszországhoz kötődik. Írt verseket, novellákat, műkritikákat, egy regényt és készített díszlettervet egy előadáshoz. Hangulatok, látomások festője volt, legtöbb képének valamilyen módon szereplője. 1882-1932 között élt, és ezeknek az éveknek szinte negyedét elmegyógyintézet lakójaként töltötte. Kereste és nem találta helyét a világban, képein vágyai és víziói szerepelnek.

Élt Párizsban és Firenzében, alkotott magának egy álomvilágot, Na’Conxypant, amely a Marson lévő város, ahol Piripiri nagyherceg és Holdkifli kisasszony lakik sok különös alak között. Az utóbbi helyszínről az első festményt 1902-ben készítette. Erős a középkori költők, különösen Dante hatása a gondolatvilágára. A legtöbb alak, így Dante is az ő vonásait idézi, ahogy a Paolo és Francesca férfialakja is. A hölgyek eszményiek, és nem hiányzik a közelükből a rózsa sem.

Érdekes, különös világ az övé, és ezt a képei mélyen elénk tárják. Egymást követték a 25-30 perces tárlatvezetések, amelyeken művészettörténészek mutatták be Gulácsy képein tükröződő álmait, szomorúságát, világát. A múzeum nemcsak az életmű tárlattal várja a látogatókat, hanem immár több éve különleges további programot is kínál, a borszerdákat. Ezek ugyancsak az ellentétpárokra épülnek most, a nyári rendezvényeken. Az öröm és bánat témájára épített július 26-án a badacsonyi Málik pincészet természethű boraival. Az ilyenkor este tízig nyitva tartó múzeumban az italok melletti beszélgetések hű aláfestése Juhász Gábor és Gyémánt Bálint jazzkoncertje volt.

További jó ötletként a múzeumshop árul többek között szappant – dal a rózsatőről névvel, meg legyezőt is Gulácsy festménnyel.

A kiállítás augusztus 27-én zár. Tárlatvezetés augusztus 19-én, 24-én és 26-án lesz még. Borszerda eseményre szeptember 13-án és 20-án is sor kerül itt.

Hajós Anna

Fotó Surányi Éva