A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében elkészült a somlói vár részleges rekonstrukciója. A projekt elsődleges célja a romterület kulturális, örökségvédelmi és turisztikai fejlesztése volt.

A rekonstrukció keretében megvalósult az Alsóvár valamennyi épületszerkezetének helyreállítása, illetve megerősítése, és az itteni épületekben több zárt és fedett-nyitott helyiség alakult ki. Felújították továbbá a délnyugati kaszárnyaszárnyat és az oda vezető hidat, a sütőházat, interaktív kiállítást rendeztek be. Magyarország legkisebb történelmi borvidékének erődítménye összesen 317 millió 500 ezer forint hazai forrásból újulhatott meg.

Somló várának pontos keletkezési ideje ismeretlen, feltehetően a tatárjárást követő várépítési hullám idején építették. Somló számos alkalommal volt királyi vár a XIV. században, de a Garai, a Rozgonyi, az Antimus, a Kanizsai családok is birtokolták. 1479-ben Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Tőle a Szapolyai család, majd Bakócz Tamás egri püspök, később esztergomi érsek és bíboros lett a birtokosa.

Bakócz Tamás a várat teljesen rendbe hozatta, ami tekintélyes pénzt emésztett fel vagyonából.

Szép olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban egy kápolnát is létesített, amiből addig hiánya volt az építménynek. A munkálatok során készültek a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya. Bakócz az ország leggazdagabb főpapja lévén, a vár hadi ellátását és korszerű védelmét is fejlesztette.

A felsővár ekkor egészült ki egy palotaszárnnyal. Nyitott előcsarnokába két nagy, csúcsíves árkádíven keresztül lehetett belépni. Innen lépcső vezetett fel a pihenőbe, majd tovább az emeleti térbe egy falba süllyesztett csigalépcsőn keresztül lehetett feljutni, melynek íves fala és csonkjai most is látszanak. Az emeleti nagy terem ablakai a várudvarra néztek, egynek a kőkerete eredeti helyén ma is látható. Az emelethez feltehetően konyha is tartozott, melyhez az udvar felől egy toronyszerű zárterkély épült.

Az alsóvári épületekben mostanra több zárt vagy fedett-nyitott helyiség alakult ki, a szárnyak félnyeregtetős lefedésével. A munkálatok kiterjedtek az eredeti belső kapu helyreállítására és zárhatóvá tételére, valamint az udvar burkolatának és vízelvezetésének kiépítésére, a tereprendezésre és a zöldfelületek végleges kialakítására is. Az alsó vár belső kapuját magába foglaló várfalon ma is láthatók az egykori lőrések nyomai. Ezeket fából készült védőfolyosóról, másnéven gyilokjáróról használták. A vár alaprajza egyébként szabálytalan, belső tornyokkal és több udvarral tagolt.

A somlói vár a Doba mellett magasodó, bazaltos Somló hegy északi oldalán áll sűrű erdőséggel körülvéve. A várrom, amely állami tulajdonú műemlék, több tájegység, a Balatonfelvidék, a Bakony és a Kisalföld határán fekszik. Nem csak történelmi borvidék, hanem egyben természetvédelmi terület is. A 8-as úton Veszprém felől haladva a Kisalföld síkságából emelkedik ki a Somló páratlan szépségű, 435 méter magas, vulkanikus eredetű tanúhegye. Devecsertől 6 km, a lábánál elterülő Somlóvásárhelytől 1 km távolságra fekszik. A vár Somlóvásárhely felől a Szent Margit kápolnáig autóval is megközelíthető, ahonnan tábla mutatja az utat a hegytetőre a kilátóhoz. A Szent István kilátótól alig 10 perces sétával érhető el a vár.

A Somló Magyarország legkisebb, de egyben a legkülönlegesebb történelmi borvidéke. Boraival, legendáival és történelmi emlékeivel igazi idegenforgalmi különlegesség. Ezért az elmúlt időszakban, a térségben számos más turisztikai fejlesztés is történt: templomok, pincék újultak meg, és felújították a Somló kapuja látogatóközpontot. Ennek köszönhetően jelentősen, akár 25-30-szorosára nőhet az idelátogató turisták száma.

Földesi László

Fotó: NÖF