Az elmúlt években, és idén is komoly vízparti fejlesztések történtek a Balatonnál, amelyekhez hozzájárultak a Magyar Turizmus Ügynökség strandfejlesztő forrásai is.

Talán soha nem volt annyira szükség a balatoni strandok megmérettetésére, mint az idei szezonban, mert ezzel is megmutatható, hogy a járvány okozta nehézségek ellenére, a balatoniak hisznek a 2020-as nyár sikerében. E törekvés jegyében rendezték meg a Kék Hullám Zászló strandminősítő versenyt, melyen a legtöbb pontszámot a gyenesdiási Diási Játékstrand érte el. A legjobbaknak járó, ötcsillagos Kék Hullám Zászlót idén összesen 17 strandüzemeltető tűzheti ki, míg négycsillagost 14, háromcsillagost 3, kétcsillagost pedig egy strand nyert el. A Balaton járványügyi védekezésben legfelkészültebb strandjának szintén a gyenesdiási bizonyult, így ők ezt a különdíjat is átvehették.

A Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) a legdinamikusabban fejlődő strandjának felajánlott különdíját a balatonedericsi Zöld Hullám strand nyerte el. A tó körüli megyék is osztottak díjakat a saját partszakaszaik fürdőhelyei között. A Somogy Megyei Önkormányzat különdíját a fonyódi Bélatelepi Strand, a Veszprém Megyei Önkormányzat különdíját a Csopak Községi Strand, a Zala Megyei Önkormányzat különdíját pedig a keszthelyi Libás Strand kapta.

Ezen a nyáron a Magyar Vöröskereszt ifjúsági tagozatának több mint 320 önkéntese, 19 balatoni strandon részesíti elsősegélyben a bajba jutottakat. A fiatalok a vízben és a vízparton szerzett sérüléseket látják el, minden nap 10 és 18 óra között. A karitatív szervezet a koronavírus-fertőzés megelőzésére az augusztus 23-ig tartó program ideje alatt kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlásainak betartására, így idén nemcsak elsősegélynyújtó felszerelésekkel, hanem egyéni védőfelszerelésekkel is ellátja önkénteseit.

A Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálat 2007-es indulása óta hétszer mentettek életet, és több mint 40 ezer esetben nyújtottak szakszerű segítséget a vöröskeresztes önkéntesek. Tavaly óta nemcsak a sérülések ellátását végzik, hanem a lakosságnak és az üdülő vendégeknek elsősegélynyújtási bemutatókat is tartanak. Tavaly a roadshow-kon mintegy 3500 érdeklődőnek tanították meg az újraélesztést és adták át a legfontosabb ellátási ismereteket.

Az idei szezonban egyébként újra napirendre került a régi vita: van-e elegendő szabadstrand a Balatonon? A BTSZ elnöke, Hoffmann Henrik szerint jelenleg 64 ilyen létesítmény található a tó körül, ami elegendő lehet arra, hogy mindenki megtalálja a maga számára szimpatikusat, még ha az eloszlás nem is egyenletes. Viszont összességében a magyar tenger partján másfélszer annyi szabadstrand van, mint ahány önkormányzat (utóbbiak száma nagyjából negyven), így ez a szám arra enged következtetni, hogy szinte valamennyi településen igénybe lehet venni valamilyen szabadstrandot.

A BTSZ elnöke úgy véli, a spanyol Riviérától a franciáig, vagy akár a Garda-tó esetében, mindenhol vannak olyan települések, amelyek szolgáltatásai magasabban pozícionáltak, ebből következően fizetősek, ahogyan mindenhol vannak ingyenes lehetőségek is. Ezért nem feltétlenül szabad olyan elvárást támasztani a teljes Balatonnal kapcsolatosan, hogy mindenhol legyen szabadstrand.

A Magyar Turisztikai Ügynökség számos olyan pályázatot hirdetett meg, amelyek a fizetős, illetve a szabadstrandok fejlesztését egyaránt szolgálták. Ezeken pedig szinte valamennyi balatoni település nyert, és fejlesztett is. A jobb minőségű szolgáltatások fenntartása azonban nem kevés pénzbe kerül, s ezért kényszerül számos önkormányzat arra, hogy fizetőssé tegye a korszerűsített fürdőhelyeket.

A fizetős strandokon idén 500-1700 forint között szóródnak az árak. Utóbbit – s egyben a legdrágább felnőttjegyet – a balatonfüredi Esterházy strandon kel fizetni, miközben például Révfülöpön egész nap a három évvel ezelőtt megállapított 500 forintért lehet strandolni. A strandokat működtető önkormányzatok, illetve önkormányzati vállalkozások az árak megállapításánál abból indultak ki, hogy a járvánnyal kapcsolatos korlátozások már önmagukban csökkentik a várható forgalmat, miközben a plusz feladatok jelentősen növelik a munkaterhet és a kapcsolódó költségeket. Ezért néhol nem csak a várható haszon, de egyáltalán a nyereséges működés is kérdéses.

A BTSZ elnöke szerint a vírusjárvány ellenére, egyelőre biztatónak tűnik az idei balatoni nyári strandszezon. Már júniusban is a tavalyihoz közelítő forgalmat regisztráltak, a július és augusztus hónapok pedig, kedvező időjárás esetén akár már a tavalyi év azonos időszaka fölött is realizálódhatnak.

Földesi László

Fotó: BTSZ