A statisztikák szerint a Tisza-tó a második legnagyobb hazai tavunk, amely eredetileg a kiskörei vízi lépcsőként lett kialakítva. Heves vármegye délkeleti részén, a Tiszai Vízierőmű működése volt létrehozásának célja. 1967-73. között épült, a feltöltése 1978-ban fejeződött be. 1988-ig Kiskörei víztározó volt a neve, azután lett Tisza-tó. A területe 127 négyzetkilométernyi, szigetekkel, holtágakkal, csatornákkal. Négy nyílt vizű nagymedencéje van, az abádszalóki, a sarudi, a poroszlói és a tiszavalki. Mind autóval, mind vonattal megközelíthető. És érdemes is megközelíteni, mert az évtizedek során változatos növény és állatvilág alakult ki, működik madárrezervátum is. A Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területeként az UNESCO világörökség része. Poroszló különlegessége a Tisza-tavi ökocentrum, amely 2600 négyzetméteren mutatja be természeti értékeit és élővilágát. Itt látható Európa legnagyobb édesvízi akváriuma.

A tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható.

Az országos szárazság nem kímélte a tavat, most mederrészek kerültek szárazon a felszínre. A tartós hőség és a csapadékhiány miatt a vízmérce riasztó. A hajók partra kerültek, a strandok bezártak – tudtuk meg Kücsön Gyulától, aki a Sarudi Élményfalu ötletgazdája, panzió és étteremtulajdonos. Sarud a tó legszebb öblében alakult ki, a jobbparton.  Van itt gyermektábor, kalandpart, vízi játszótér, kis állatkert, tájház és étterem. Az utóbbi, a Sulyom tájétterem helyi gasztro-különlegességeket kínál, igényes vidéki kulináris és kulturális azínfolt. Nemzetközi elismeréseket is elértek, tagjai a Stílusos Vidéki Éttermiség szövetségnek. Helyi és saját élménykertjükben megtermesztett alapanyagokat használnak. Különlegességük a sulyom, vagy vízigesztenye, amely a tóban terem, annak jellegzetes növénye. Konyhájukba alapanyagként kerül be a növény belsejéből a fehér szíve. Ez egykor a szegények tápláléka volt, ma izgalmas lehetőség. Védett, és engedéllyel szedhető.

Bár a jelenlegi helyzet megnehezíti az ott élők életét, számítanak arra, hogy az őszi esők javítanak a helyzeten. Most sajtótájékoztatón ismertették a Tisza-tó bora 2026 rendezvény győzteseit. Mind a fehér, mind a vörösbor győztesek az Egri borvidékről érkeztek, beszéltek a borászatukról, és megkóstolhattuk a díjazott borokat.

Thummerer Tamás szülei 1984-ben alapították a pincészetüket, és az elsők között kezdték boraikat palackozni. Most 2021-es Grand Superior száraz egri bikavérük győzött a vörösborok között. Több hazai díjat elnyert már ez az évek során. Céljuk a borkultúra népszerűsítése. Egyik 12 éves ültetvényük eleve a bikavér alkotóit termeszti. Az alapanyag a kékfrankos. Több hónapig tölgyfahordóban érlelik.  A szőlőművelés és borkészítés mellett foglalkoznak vendéglátással, bemutatják pincészetüket. Beszélt arról is, hogy az idei év termése kiváló minőségű, de az aszály miatt kevés.

Az ostorosi Böjt borászat győztes fehérborát, az Egri csillagot, Böjt Gergely ismertette. Mint mondta, szülei, Böjt László és felesége, Éva alapította a pincészetet 1993-ban. Mára 12 hektáron termesztenek szőlőt. Szuperkategóriát készítenek, 2023 óta bioorganikus módon. Második generációsként foglalkozik ezzel. A 11 éves Egri csillagot hozta kóstolni, amelynél az alapanyag 50 százaléka olasz rizling. Szívesen fogyasztják halasételekhez, spárgához és fehér húsokhoz.

A kóstoló bizonyította, mindkét győztes bor kiváló.

Hajós Anna