Magyarország több mint húsz évvel ezelőtt csatlakozott a Hagyományok –Ízek – Régiók (HÍR) elnevezésű uniós programhoz azzal a céllal, hogy létrehozza hazánk hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A gyűjtőmunka eredményeként már 300 termék szakmai-történeti leírása készült el.

Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel a minőségi agrártermékek versenyképessége fokozható. 2010 óta az agrártárca pályázati rendszert (HÍR pályázat) működtet, s azóta összesen 92 pályázó 176 terméke nyerte el a HÍR védjegy használati jogát. A pályázat jó alapot képez a földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmekhez, ezért a HÍR programot a Földrajzi Árujelzők program előiskolájának tekintik.

A földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában. Régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni. Egy földrajzi árujelző azonban a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: utal a hagyományokra, a termelői közösségre, annak tudására, speciális termékkarakterre és magas minőségi szintet is megtestesít.

Az Agrárminisztérium célja, hogy általuk olyan egyedi, nem reprodukálható eszközt biztosítson a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket, és érvényesíteni tudják a minőségi többletet. A szaktárca 2015-ben indította el Földrajzi Árujelző programját, melynek célja kettős: egyrészt az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.

Ennek során alapvető fontosságú a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó termelői csoportosulások szerepének a megerősítése, a minisztérium ezért szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmek elkészítéséhez. Ennek eredményeképpen Magyarországról 2015 óta már 27 földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unióhoz.

A közelmúlt kapcsolódó híre, hogy 2020. január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint viszont ez a tájékoztatási forma zavaróan hathat a vásárlókra, mert csak bizonyos boltokban lesznek láthatók a zászlós megjelölések, s olyanok is lesznek, akik nem ismerik föl.

Az OKSZ helyesnek tartja a kormány azon célját – amelyen hosszú ideje dolgoznak is -, hogy a magyar termékeknek, amennyire az uniós szabályok engedik, reklámlehetőséget biztosítsanak. Ugyanakkor a gyakorlati végrehajtást illetően jó néhány kérdés felvetődhet. Például, ha nincs magyar sertéshús a pultban, akkor is föl kell-e tüntetni a származási helyeket? Hiszen a zászlós jelölés igencsak feltűnő, szemben a szöveges felirattal, amit nem biztos, hogy elolvas a vásárló, előbbi azonban fel fog tűnni.

Az OKSZ abban viszont egyetért, hogy a kínált hús korábbi fagyasztására vonatkozó tájékoztatást is kötelező lesz föltüntetni január 15-től. Ez minden kétséget kizáróan egy hasznos információ, és a vásárlókat védi, hiszen egy húsféleséget, amit korábban lefagyasztottak, majd felengedtek és így kerül a pultba, azt otthon már nem szabad ismételten lefagyasztani.

Földesi László