A főváros több pontján a vállalkozók összefogtak és együttműködve, európai mintára egyre több úgynevezett tematikus utcát hoztak létre, összehangolva marketingtevékenységüket. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 100 százalékos tulajdonában álló, 2013-ban létrehozott BUM Nonprofit Kft. (Bevásárló Utca Menedzsment) 2014. óta elősegíti és fejleszti Budapest kereskedelmét és turizmusát. Király Gabriella bevásárló utca menedzserrel és Bogdán Szandra projektmenedzserrel beszélgettünk munkájukról, céljaikról és lehetőségeikről.

Király Gabriella bevásárló utca menedzser és Bogdán Szandra projektmenedzser

– A vállalkozók, akik a bevásárló és tematikus utcákat hozták létre, akkor fordulnak hozzánk, amikor segítséget kérnek. Jelenleg 11 partnerünk van, nem mindegyik utca, van, amelyik egész negyed. A Broadway egyesület (Liszt Ferenc tér), a Palota Piknik egyesület (Mikszáth tér – Krúdy Gyula utca), az Art és Antik utca (Falk Miksa utca), a Haris Bazár Klaszter (Haris köz), a Ráday Soho Egyesület (Ráday utca), a Király utca és környéke, a Deák Ferenc utca, a Pozsonyi Piknik Egyesület (Pozsonyi utca), a KultUnio (Budapest Multikulturális Negyede), a Bartók Béla Boulevard, valamint a CSAPI, a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piacigazgatósága ezek – sorolta Király Gabriella. – Érdekükben részt veszünk a rendezvények szervezésében, lobbi tevékenységet végzünk és érdekképviseletet is ellátunk. Mi hívjuk oda a vállalkozókat, kézműveseket, iparművészeket. Lehetőséget kapnak, hogy megmutassák, milyen termékeik vannak. Kétnyelvű, – magyar – angol térképes kiadványt adtunk ki, amelyet a 4-5 csillagos szállodákban és a Tourinform irodákban, pontokon terjesztünk. A KultUnióban nemcsak romkocsmák vannak, hanem kulturális helyszínek, színházak, művelődési házak és egyéb olyan helyszínek, amelyek ebben a két kerületben működnek. Ez a körutak által határolt terület – Terézváros és Erzsébetváros részei.

– Milyen eszközeik vannak?

– Éves költségvetéssel dolgozunk, amit a BKIK biztosít. Marketing és szervezés, amiben segítséget tudunk nyújtani partnereinknek, illetve a lobbi tevékenység. Ha szükséges, továbbítjuk a felmerült gondokat, becsatornázzuk a megfelelő helyekre. Ilyen a bérlettel, parkolással előforduló észrevétel. A kamarának vannak kerületi tagcsoportjai és velük együtt tudunk eredményt elérni. Jó az együttműködésünk a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központtal, valamint az Aranykulcsos Szállodaportások Szövetségével is.

– Az érdekképviselet terén mennyire tudják az ott lakók jelzéseit is figyelembe venni? Hiszen időnként nekik és az intézményeknek, vendéglátóhelyeknek nagyon súlyos az ellentéte…

– Nincsen ilyen mediátori szerepünk. Az esetleges gondok megoldására, az ott lakók panaszainak orvoslására a helyi vállalkozók többsége törekszik, különösen azok, akik már több éve működtetnek ott vendéglátóhelyet. Volt, aki például az ablakokat kicseréltette, hogy tompítsa a kiszűrődő zajokat. Természetesen vannak olyan cégek, nagyrészt „tiszavirág életűek”, akik nem így gondolkodnak. Talán a buli negyedben a legkiélezettebb a helyzet.

– Ilyen szerveződés, mint az önöké, van Magyarországon máshol is?

– Igen, Győrben, ott is az ottani kamara hozta létre, alapítványi formában működnek. Miskolcon elsősorban vállalkozók működtetik. Volt ilyen kezdeményezés Pécsett és Szegeden.

– Külföldön van hasonló szervezet?

– Igen, mi is bécsi minta alapján kezdtünk dolgozni. Az osztrák kamara hozta ott létre 1992-ben a 40 fős menedzsmentet, amely 80 bevásárló és tematikus utca marketingjében segít. Ott van tagsági díj; bárki lehet tag, templom, iskola, amely az adott környezetbe beletartozik, és úgy gondolja, meg akarja mutatni magát. Ők elsősorban marketing tevékenységet végeznek. Ami szintén bécsi minta és mi is megvalósítottuk, hogy próbálunk az üres üzlethelyiségeknek bérlőt, vagy új tulajdonost keresni. Hogy számuk csökkenjen, esetleg új funkciót találjanak.

– A www.kibérelem.hu segítségével kívánjuk elérni ezt, – folytatta Bogdán Szandra marketing menedzser. – hogy a belvárosi megüresedett üzletek újra működjenek valamilyen formában. Közel 2-3 ezer ilyen helyiség van, és ezek gondjának a megoldására jött létre előbb 2013-ban a „rögtönjövök”, és 2016-ban a BKIK és a fővárosi önkormányzat közös programjaként a „kiberelem.hu”. Jelenleg közel 150 ingatlan, önkormányzati és magántulajdonú, van a portálon, a szám folyamatosan változik. Térinformatikai rendszer működik, gazdasági adatokat szolgáltatunk az üres ingatlanról. Letölthetővé válik egy gazdasági adatsor, amiben lakosságszám, vásárlóerő is megtalálható, megkönnyítve az esetleges döntést. Szeretnénk ezt továbbfejleszteni konkurencia keresővel, amely kiadja majd, hogy az adott helyszínen 350 méteres körzetben milyen és mennyi vetélytárs működik. Ajánlással is bővítenénk ezt a funkciót, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel közösen fejlesztett algoritmussal, amely jelzi, hogy az adott ingatlant ajánljuk-e az adott vállalkozásnak, vagy sem. A bevásárló utcákból is kapunk információt a megüresedett üzlethelyiségekről. Folyamatosan tárgyalunk az önkormányzatokkal, többükkel élő szerződésünk van, de szeretnénk mind a 23 kerülettel együtt dolgozni, és javaslatokat tenni egységes bérbeadási rendszerrel és költségekkel kapcsolatban. Az önkormányzati ingatlan kevésbé versenyképes, mivel hosszú a folyamat a start up pályázatoknál. Megoldásra várnak a parkolási gondok, vagy a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út környékén a megállási lehetőségek.  Az a feladatunk, hogy mindezt összefoglaljuk és továbbítsuk azoknak, akiknek a kezében van a tényleges, hatásos megoldási lehetőség.

Hajós Anna