A főváros bornegyedének is nevezett Budafokon, a több mint 100 kilométeres pincerendszer egyik, ma is működő történelmi pincéjében beszélgettünk Kemecsei-Lics Judittal az idei szüret tapasztalatairól, az újborokról és terveikről. Mint mondta, miután ősszel is melegek voltak a napok, az éjszakák pedig hidegek, erősek a borszínek, jó a savtartalom, alacsony a cukortartalom a család ültetvényein. Kezdődik a választás, hogy melyik bort palackozzák, melyik lesz kiemelkedően jó. Úgy látják, pincészetükben a pákozdi Pinot Noirból készülő gyöngyöző bor lesz az egyik ilyen, a másik az Irsai Olivér, amely a palackban, nyugalomban, várhatóan a mostani állapotánál még illatosabbá érik.

– Ha becsukom a szemem, érzem a szőlő ízét a számban – mondta Lics Judit – ezt édesapámtól, Lics Lászlótól örököltem, aki ötven éve borászkodik. – Ő mondja, hogy „a bor és a szőlő a szerelmem”, és így is él. Családi döntés – hiszen a bátyám is borász – születik például a szekszárdi bikavérben lévő borok arányáról, az újborokról, a friss reduktív, most fogyaszthatókról. A palackozott borok aránya nő. Ezek jobban „dédelgetettek”, mint a folyóborként árusítottak. Valószínűleg a gyöngyöző borunk, amelynek a színe még alakul, mert ez az a kékfajta, amelyből világos bor is készülhet, sikeres lesz, és ez viseli majd a „Gonoszka” nevet.

Lics Judit

– Mi a különbség a gyöngyöző-, a habzóbor és a pezsgő között?

– A magyar bortörvény határozza meg mindegyiket a palackban lévő nyomás alapján. 3 bar alatt gyöngyözőborról, 3-5 bar között habzóborról, 5 felett pedig pezsgőről beszélünk. Emellett nagy különbség, hogy a pezsgő esetében az erjedés során keletkezik a széndioxid. Habzóbornál viszont a széndioxid nem a második erjedés alatt képződik, hanem úgy adják hozzá. A gázt elnyeletik, szaturálják a borban. A gyöngyözőbor legtöbbször széndioxid hozzáadásával készül; ritkábban, de előfordulhat, hogy a buborékai természetes úton születnek.

– Megemlítette az Irsai Olivért. Honnan ennek a szőlőfajtának az érdekes neve?

– Ez az illatos borok egyik legkedveltebb tagja: jellegzetes, intenzíven illatos, gyümölcsös zamatú. A Pozsonyi Fehér és a Csabagyöngye fajták keresztezésével állította elő az 1930-as évek egyik legismertebb szőlőnemesítője, Kocsis Pál, és talán a legtöbb legenda ennek a fajtának az elnevezés körül kering. Egyes feltételezések szerint Irsai Olivér borkereskedő volt, és 100 pengőt fizetett azért, hogy róla nevezzék el az új szőlőfajtát, de azt is emlegetik, hogy Kocsis Pál hazafelé sétálva találkozott egy Irsai Olivér nevű kisfiúval, akiről aztán a nevét kapta az új szőlőfajta. A valóság pedig Szegedhez köthető: Bohn József, a szőlővel, borászattal és gyümölcsössel is foglalkozó nagyapa neveztette el unokájáról, Irsai Olivérről a szőlőfajtát Kocsis Pál nemesítővel.

– Tapasztalata szerint külföldi vevőkörük melyik boraikat kedveli?

– A lengyelek a félszárazakat, a svédek a juhfarkat, a németek a barrikolt fehéreket. Nekik különösen tetszik, hogy van egy városunk és borvidékünk, kitűnő borokkal, amely az ő szájukból Szexárdnak hangzik…

Budafok éppen hatalmas pincerendszere révén a bor városa. Nem véletlen, hogy az itteni borászatok kóstolókkal, pincesétákkal várják a vendégeket. Sokuknak van versenyeztetett és kiváló eredményt elért bora, és a kóstolás a helyszínen, a pinceágakban kialakított rusztikus kóstolótermekben történik. Várhatóan jövőre hajóval is lehet a bor „városával” megismerkedni.

Hajós Anna