A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénysorozat segítségével ismerteti az érdeklődő kamarai tagokkal a turizmus és a kereskedelem fejlődési irányait. Most a széria második előadásaként a turisztikai helyzetképről kaphattak tájékoztatást a megjelentek; egyrészt a V4 országairól, valamint az egyre égetőbb gondot jelentő generációváltás nehézségeiről. Bornemisza Miklós, a kamara turizmus és vendéglátás osztályának elnöke beszédében a budapesti és Pest megyei kis és középvállalkozók informálásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

A generációváltás gondjairól tartott érdekes, vitára is indító előadást Steigervald Krisztián, a Parkway5521 alapítója. Mint mondta, az elmúlt öt évben megindult az a folyamat, amelyben a rendszerváltó generáció át kívánja adni a következő nemzedéknek a stafétát. Azonban úgy tűnik, nincs kinek. A fiatalok gondolkodása önközpontú, nehezen illeszkedik a vállalatok szervezeti kultúrájába. A Z generációban nincs annyi munkavállaló, amennyivel a nyugdíjba menőket pótolni lehetne, és a XXI. században a tekintélyelvű munkavezetést ők nem akarják elfogadni. Motiváló eszközök és élmények kellenének. Ezen a téren nincs egységes lépés. Az Y és a Z generáció nem alá és fölérendeltségi, hanem partneri viszonyt keres és akar, mást és másképpen vár az élettől. Saját magukkal lojálisak. Ez pedig súlyos gondot jelent, hiszen a feladat az lenne, hogy pozitív irányba fordítsák át az önközpontúságot. A megváltozott érdeklődésre és hozzáállásra jellemző példaként az előadó megemlítette, hogy míg a mostani vezető generáció szinte teljes mértékben jogosítvány tulajdonos, addig a mai 18-23 éveseknek csak 61 százaléka szerezte meg ezt a statisztika szerint, és nem különösebben érdekli őket.

Simonyi Norbert, az MTÜ kiemelt vezetője, a turizmusfejlesztés szakmai szempontjait ismertette. 2016 paradigmaváltás volt, az addig különálló marketing és fejlesztés a Magyar Turizmus Ügynökség, mint turisztikai csúcsszerv létrejöttével összpontosult. Kijelölésre kerültek a kiemelt fejlesztési térségek. Köztük a Balaton, Sopron – Fertő-tó, Tokaj és a Felső-Tisza, Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy. A szervezet előtt álló cél a jelenlegi 10,1-2 helyett a GDP 16 százalékát elérni bevételként, valamint a jelenlegi éves 30 millióról 50 millióra emelni az éves vendégéjszaka számot. Az összes hazai szálloda köteles adatot szolgáltatni, ez szeptembertől a panziókra is vonatkozik. Így naprakész adatbázisuk lesz. A fejlesztések kapcsolódnak a desztinációkhoz, azoknak a többi attrakciójához. Lesznek kiemelt, hálózati és pontszerű fejlesztések. A hálózati kapcsolódás gondot jelent, például a múzeumok elzárkóztak a szállodákkal kapcsolatfelvételtől. A pályázatok eldöntése előtt azt is vizsgálni kell, hogy a helyiek életérzése nő, vagy sem a megvalósítás esetén. Más-más az igénye a fiatal turistának – neki a helyiekkel együttélés; a családoknak a gyermekközpontúság. Számolni kell a digitális turizmussal, mint igénnyel is.

Mihók Gábor, a CED kassai képviselője Szlovákia turisztikai helyzetképéről beszélt, kiemelve a magyar kapcsolatot. Mint megemlítette, 560 ezer kis és középvállalkozás van az országukban, nagy a különbség a nyugati és a keleti rész között az EU-hoz képest. Kiemelkedik a pozsonyi régió. A magyar vendégkör számára a történelmi hagyományok révén kedvelt a kassai régió. A tátrai régió igen jó ár/érték aránya vonzó. Felsorolta a borvidék, a várak, kastélyok, az UNESCO védett barlangok, a fürdők legfontosabb és legérdekesebb kínálatát. Magyarország és Szlovákia között 670 kilométer a közös határszakasz, ezen a környéken nincs nyelvi akadálya az együttműködésnek. Szlovákia a második helyet foglalja el Magyarország gazdasági partnerei között.

Az előadók balról jobbra fent: Steigervald Krisztián, Simonyi Norbert, Mihók Gábor lent: Dr. Wisniewski Anna, Milan Simko, Oleg Tulea

A lengyel partner helyzetéről Dr. Wisniewski Anna, a krakkói képviselet irodavezetője beszélt. Lengyelország 34 milliós lakosságú. A nyelv és a valuta különbözősége nehezíti a kapcsolatot. Az ottani statisztikák szerint a belső turizmus nagyon erős, tavaly 28,9 millióan üdültek otthon, ehhez kapcsolódott 19,6 millió külföldi érkezése. A költési összeg nő, és egyre hosszabb távon maradnak a turisták. A GDP-hez 6 százalékot ad a turizmus. Varsó és Krakkó látogatottsága látványosan magas, ezeket követi a tengerpart, a kastélyok, a 23 nemzeti park és a Mazuri tavak. Utóbbi Európa második legnagyobb összefüggő tó-területe. Szerepet kapott az egészségturizmus is. Fontos, hogy szinte minden nagyváros mellett repülőtér is van. A V4-gyel együttműködést honlap is segíti. Az előadó leszögezte, ügyfélközpontú szolgáltatásra törekszenek, ezt segíti a digitalizáció. Magyarország számára az egyik legfontosabb küldő ország Lengyelország. Érdemes lenne árnyalni a rólunk szóló tudásukat.

Milan Simko, Csehország magyarországi konzulja arról számolt be, hogy sikeres a turizmusuk. Kedvelt Prága, a világörökségi helyszínek és a várak. A legtöbb vendég német, szlovák, és lengyel, vagyis a szomszéd országokból érkezik. Azonban most már szerepet kapott a küldő országok között Kína is. Tavaly 175 ezer magyar turista látogatott hozzájuk, ezzel a rangsorban a 17. helyet érték el. A csehek hozzánk egészségturistaként jönnek. Zalakaroson már cseh étlap is van az éttermekben, büfékben. Általában három nap az itt tartózkodási idejük. Sikeres lehetne a kerékpárturizmus, ha a kerékpárutak száma növekedne. Csehországnak Magyarországon nincs turisztikai érdekképviselete, Tibor Bial nagykövet ezt igyekszik kezdeményezéseivel pótolni.

Oleg Tulea, a Moldáv Köztársaság magyarországi nagykövete a kitűnő együttműködést emelte ki a V4 országokkal. Saját hazája kínálatából felsorolta a gasztronómia, a borturizmus, az épített örökség értékeit. Értékelik az eddig kapott politikai támogatást, és növelni kívánják az együttműködést az országok kamaráival. Különösen az agrárium területén számítanak kooperációra. Példa erre, hogy Lengyelországban kedvelt a moldáv bor.

Hajós Anna