Különös vonzerejű sziget Ciprus a Földközi tengerben, látványos partszakaszain türkizkék a tenger. A turistabuszok számára kihagyhatatlan megállóhely az a tengerparti rész, ahol az ógörög hitvilág szerint a kettéhasadt gyöngykagylóból Afrodité, a szépség istennője szárazföldre, a sziklára kilépett.

A narancsfák között ókori romok, a domboldalakon fenyvesek és régi kőházak, ősi falvak várják az ide érkezőt. Nicosia, a főváros az Európai Unióba belépés után is kettéosztott maradt, egyedüliként a világon. Itt áll III. Makáriosz ortodox érsek szobra, aki a független Ciprus első elnöke volt. A sziget gazdag a páratlanul értékes vallási örökségben, Bizánc idejében épült templomokban, szentélyekben, kolostorokban, amelyek az évszázadok alatt szinte teljesen érintetlenül megmaradtak. Közülük tíz felkerült az UNESCO világörökségei közé. Vannak az ókorból megmaradt emlékek, mint Larnaca és Limassol között a neolitikumból származó település maradványai, vagy a görög-római időből szinte eredeti állapotában csodálható színház, amely nyaranta fesztiválok és színielőadások helye.

A ciprusi útikalauzok sem hagyják ki a szőlő és a bor dicséretét. Fehér és vörös őshonos szőlőkből készült borok kóstolhatók, köztük a Commandaria, amelyet az angol Oroszlánszívű Richárd a királyok borának, a borok királyának nevezett. Hét borútvonal látogatható szervezetten, de bárki elindulhat a hangulatos borászatokba, a bormúzeumban pedig felfrissítheti a borászati ismereteit. Van külön borút, amelyik a legendás, édes Commandariát készítő borászatokat látogatja végig. A fehér alapanyaga a Mavro, a vörösé pedig a Xynisteri szőlő. A szüret itt is, ahogy nálunk, vonzó hagyományok szórakoztató, élvezetes tárháza. Sok helyen láthatók a hatalmas agyagedények, amelyekben érlelik a borokat.

Hajós Anna