A Moldovai Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve szemináriumon ismertette az érdeklődőkkel a Moldovai Köztársaság nálunk kevéssé ismert gazdasági kínálatát. Az elhangzottak alapján bőségesek a lehetőségek a behozatalban és a kivitelben egyaránt. A kapcsolatok felélénkítése egyúttal a turizmus számára is nyújthat további érdekes úti célokat. Bornemisza Miklós, a BKIK alelnöke elmondta, hogy a kamara, vállalt szerepe szerint, októberben pályázati lehetőséget biztosít a kapcsolatépítéshez. 

Erdélyi László, a BKIK Nemzetközi Kollégiumának Romániáért és Moldováért felelős tanácsosa nyitó beszédében a kétoldali kapcsolatok jelenlegi mértékének növelését emelte ki, mint fontos esélyt. Erre a kamarai tagság révén, több területen is mód kínálkozik. Oleg Tulea, a Moldovai Köztársaság nagykövete, megköszönve a kezdeményezést, szintén Moldova itteni kevéssé ismertségéről beszélt, és az ott élők számára Magyarországgal kapcsolatosan ugyanez mondható el. Vetített képes előadásában megemlítette a két ország kapcsolatának erősítésére alakult vegyes bizottságot, a Richter Gedeon gyógyszergyár szerepvállalását, valamint  az OTP bankvásárlását. Megoldották az elmúlt évek során a nehéz pénzügyi helyzetüket. 2014 óta nő az EU irányában az exportjuk, amely az idén eléri a 70 százalékot. Ebben szerepe van Magyarországnak is, ahogy az importban úgyszintén. Kiemelte a pénzügyi előrelépéseket, a bürokrácia csökkentését. 

Erdélyi László (BKIK) és Oleg Tulea, Moldávia nagykövete

Ukrajna és Románia határolja a mintegy három és félmillió lakosú országot, amely 1991-ben alakult a Szovjetunióból kilépés után. Rövidebb, mint egy kilométeres csatornaszakasszal kapcsolódnak a Dunához, itt működik Giurgiulesti-ben a nemzetközi szabad kikötő. Tagjai a Duna Bizottságnak. Hangsúlyt fektetnek a turizmus fejlesztésére. Megnehezíti a helyzetet, hogy míg a Malév működése alatt napi két járat volt Budapest és Kisinyov – mai nevén Chisinau között, mára ez a járat megszűnt. Évente több tízezer turista keresi fel az országot, látogat a több száz borpincébe, kóstolja kitűnő boraikat és konyakjukat.

A látnivalók között kiemelkedő a fővárostól északkeletre lévő Orhej, ami egykor Őrhely volt, itt épült erődítmény a tatárjáráskor az „aranyhorda” ellen. A szabadtéri archeológiai együttes a XIV. században létrejött emlékeket és a tájat mutatja be. Jogosan büszkék az UNESCO kulturális világörökségre pályázó besszarábiai szőnyegeikre, középkori történelmi erődjeikre, tradicionális népművészetükre és konyhájukra.

Még egy különlegesség, amiről kevesen tudnak: itt is áthalad az úgy nevezett Struve földmérő vonal, amelynek nyomát Rudi településen lehet megtekinteni. Ez tudománytechnikai helyszín, tíz országot érint: Norvégiát, Svédországot, Finnországot, Oroszországot, Észtországot, Litvániát, Lettországot, Fehéroroszországot, Moldovát és Ukrajnát. Ők együtt kérték ennek UNESCO világörökséggé nyilvánítását. Egy német csillagász, von Struve az 1800-as években alakította ki a Fekete tengertől a Jeges tengerig. Olyan nagy pontosságú, hogy tudományos munkákhoz is felhasználták a láthatatlan, ám 258 háromszöget és 265 pontot sziklába és kőbe vésve tartalmazó vonalat.

Hajós Anna