…sőt abban bíznak, hogy meglelik a munkálatok során harmadik királyunk sírját is. Abasár önkormányzata évtizede küzd azért, hogy a település méltó keretek között bemutathassa a magyar korai középkor fontos helyszínének számító maradványokat.

A község tavaly elnyerte a történelmi emlékhely címet, ötvenkettedikként az országban. Egykor itt volt Aba Sámuel király nemzetségfői központja, valamint az általa alapított monostor. Keveset tudunk a királyról. A 990-ben született uralkodó leányágon kapcsolódott az Árpád-házhoz. Az Abák székhelyén építette fel várát. Abban a korban élt, amikor a pogányság és kereszténység közötti harc még folyt, ahogy a német hűbéruralom ellen is tartott a küzdelem. Alig három éven át uralkodott, a ménfői csatában életét vesztette. Feldebrőn temették el, de hívei a legenda szerint testét, amelyen a sebek begyógyultak, ellopták, és Abasáron helyezték örök nyugalomra. Halála után a királyt, akinek nevében az Aba az apát jelenti, szentként tisztelték hívei. A helyet a XVII. században borpincévé alakították, de megjelölték márványtáblával a valószínű sírt.

Az együttmúködési megállapodást aláírók közösen tájékoztattak Aba Sámuel palotájának felrárásáótl

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Magyarságkutató Intézet, valamint az Egri Dobó István Vármúzeum széleskörű együttműködési megállapodást írt alá Aba Sámuel palotájának feltárására. Az eseményen dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár polgármestere elmondta, a település számára ez óriási lehetőség. Felidézhetik az itt élt király korát, megtekinthetők lesznek a leletek, programokkal, legendák megidézésével hozzák közel a látogatókat a hazai középkorhoz. A rekonstrukció további információkhoz juttatja a tudósokat és az érdeklődőket az államalapítás koráról. Mint megemlítette, „helyére kerül az identitásunk”. 

Aba Sámuel Kézai Simon gesztájában

Az ünnepélyes aktus előtt a résztvevők megtekintették a Bolt-tetői feltárást, amely a munkálatok egyik kiindulópontja lesz. Egymást követik a lépések, szerencsére a terület, amelyen a középkori építészet ismeretében a nemzetségfői központ alakját, kiterjedését feltételezik, kevéssé beépített. Tudják, hol a rotunda, a kör alakú kápolna helye az egyik ház pincéjében, és a feltételezett sírhoz vezető borpince is önkormányzati tulajdonban van.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az abasári önkormányzat épületében sorra kerülő aláírás előtt kiemelte, hogy kevés ilyen magyar történelmi helyünk van. A polgármester asszony a cég megalakulásakor felkereste, a feltárás támogatását kérve. Szerencsés helyzet, hogy az együttműködés teljes. Megtalálják a megfelelő módot, minőséget és a láthatóság biztosítását. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója arról beszélt, régóta folytatnak ásatásokat Heves megyében, Abasáron is és fontosnak érzik a munkálatok folytatását. Az esemény fontosságát szögezte le Horváth László, Heves megye országgyűlési képviselője is. Mind Abasár, mind a régió számára fontos, nemzettudat gazdagító közös kincs lehet ez a páratlan régészeti lelet.

Lapunk kérdésére Makoldi Miklós, az MKI régészeti kutatóközpontjának munkatársa elmondta, a palotafeltárás mintegy 250 millió forint költségű, ebben azonban nem szerepel a környék rendezése, látogatóközpont kialakítása. Remélik, a kutatás során megtalálják a feltételezett sírt is.

 

Abasár bora

Abasár 2019-es bora – olasz rizling – is Aba Sámuelt idézi, ahogy Kézai Simon gesztájában iniciáléként szerepel.

Hajós Anna

A szerző felvételei