Zrínyi Miklósról Szigetváron bárkit megkérdezhetünk, a város minden polgára büszkeséggel beszél a hős várkapitányról, aki 1566-ban 2300 magyar és horvát vitézével szembeszállt Szulejmán 50 ezres seregével. A várat egy hónapon át hősiesen védő, majd onnan maradék serege élén kitörő és hősi halált halt hadvezér emlékét nemcsak szobrok, múzeumi tárgyak őrzik, hanem az évente megrendezett programok is. Ilyen az augusztus 2-3. közötti Ostromnapok.

A horvát származású Zrínyi Miklós nagybirtokos nemesként és hadvezérként is ádáz ellenfele volt a hódító török csapatoknak, s horvát-szlavón-dalmát bán Szlavóniában és a Magyar-Horvát Királyságban is emberfeletti erőfeszítéseket tett, hogy megállítsa a török benyomulást. A magyar történelem egyik legnevesebb és legdicsőbb alakjává mégis az a rövid idő tette, amit Szigetváron töltött. Dunántúli főkapitányként folyamodott Szigetvár élére, ahol öt éven át állt. A kitartó, konok, következetesen törökellenes várkapitány utolsó vitézeivel, utolsó véréig küzdött a vár megtartásáért, majd 1566 szeptember 7-én maradék csapatával kitört várból, amelyet fel nem adott, de fogságba sem esett. 

A várfal a régmúltat, a szobor a jelenkort jelképezi. Fotó: Mészáros Mariann

A győztes Szulejmán is Szigetváron élte utolsó napjait, a vár bevételét már nem élte meg. A két nagy történelmi személyiség sorsa ily módon jelképe egy kornak, s mára összekapcsolódott, annál is inkább, mert nemcsak mi, magyarok őrizzük a hős Zrínyi és a várvédők emlékét, hanem a török kormány is, amely támogatja a török emlékhelyek felújítását. Szulejmán születésének 500. évfordulójára, 1997-ben Szulejmán szobra mellé Zrínyi szobrot is állítottak.

A város 2006-ban elnyerte az “Európai Örökség” kitüntetést, 2011-ben megkapta a  “Civitas Invicta – a Leghősiesebb Város” címet. 2015-ben Történelmi Emlékhellyé, 2016-ban Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították. Szigetvár életében jeles év volt 2016, az események 450. évfordulója, amit Magyarország Kormánya Zrínyi emlékévnek nyilvánított. Kormányfők, kormányközi delegációk, miniszterek érkeztek a városba, nagyszabású emlékünnepségeket tartottak a várban. 

A legrégebi Zrínyi-emlékmű: az Oroszlán szobor. Fotó: Mészáros Mariann

A helybéliek és az ide érkező turisták pedig a Zrínyi Napokon idézhetik fel a régmúltban történteket. Az emlékünnepség gondolata egyébként Kölcsey Ferenctől származik, aki a mohácsi csata 300. évfordulóján,  1826-ban javasolta a nemzetnek, hogy emlékezzen meg a szigetvári hősökről.

A Zrínyi Ünnepre az idén szeptember 6-9. között kerül sor, ám augusztus 2-3. között kezdődnek az Ostromnapok. Ami 1566-ban a  török ostrom kezdete volt, ma fesztivál, színes programokkal, a központi helyszín természetesen a Vár, a Várpark, és a város emblematikus főtere, a Zrínyi tér. 

Bővebb információ a programokról: http://www.szigetvariostromnapok.hu

A vármúzeumban megelevenednek az 1566-os magyar-török harcok. Fotó: Vörös Veronika

A város kultúrtörténeti látnivalóinak jelentős része is a Zrínyiekhez és a török korhoz kapcsolódik: Szulejmán szultán dzsámija, Ali Pasa dzsámija, Ferences templom, Ferences rendház, Karavánszeráj, Sóház, Turbéki templom, Magyar-Török Barátság Park, Oroszlán szobor, Vigadó.

S arról se feledkezzünk meg, hogy 2013 óta folyik a Szigetvár melletti Szulejmán sírkomplexum régészeti feltárása, a Pécsi Tudományegyetem kutatói nemrég újabb épület nyomaira bukkantak. A turisztikai látványosságok sora hamarosan bővülni fog.

Mészáros Mariann