A balatoni halsütőkben, halas vendéglőben hat éve nem lehet a tóból kifogott halat fogyasztani, ekkor lépett életbe a törvény, amely megtiltotta a halászatot és visszaadta a tavat a horgászoknak. 2004 óta ünnepeljük július 27-én a balatoni halak napját. Kimentünk a horgászokhoz a vízpartra, és egy halételeiről ismert vendéglőst is felkerestünk, hogy megkérdezzük, hogyan vélekednek a szabályozásról.

A Balatonban körülbelül ötven édesvízi halfaj él, többségük őshonos. Amikor  15 éve ünnepnapot kaptak, a cél hazánk legnagyobb tavának népszerűsítése volt. Bár egészségünk megóvása érdekében célszerű volna minél több halat fogyasztanunk, a magyar családok asztalára többnyire karácsonykor kerül  tradicionálisan (valamilyen) hal, illetve a nyári balatoni nyaralás idején keressük fel a halsütőket, halvendéglőket. Ezekbe pedig 2013 óta külföldről származó, illetve a Balatonhoz közeli, ahhoz csatlakozó tavakból kerül a hekk, harcsa, vagy a ponty, keszeg, esetleg kecsege.

Szalai Sándor kilenc éve üzemeltet halsütőt és melegkonyhás büfét Balatonlelle forgalmas helyén. Hét évig bérelt helyiségben működtette vállalkozását, két éve új, már saját tulajdonú helyre költözött, ami ráadásul forgalmasabb helyen is van. A törzsvendégek – helybéliek, visszatérő nyaralók – természetesen ide is követték. A Halassanyika néven működő büfé lelke maga Sanyika, aki korábban kilenc évig a látrányi Vincellér vendéglő séfje volt. (Ez a hely már évekkel ezelőtt bezárt, de korábbi vendégköre még  titkon bízik az újranyitásban…)

A Halassanyika halsütő-büfében a vendéget név szerint szólítják

Hogy mi Halassanyika titka? Egyszerű – mondja -, oda kell figyelni a vendégre. A pultnál felveszem a rendelését, majd megkérdezem a keresztnevét, s amikor kisült a hal, vagy elkészült a pacal, nevén szólítom, hogy jöhet érte. S persze mindig mindennek frissnek, mindig azonos minőségűnek, jó ízűnek kell lennie. S akkor visszatérnek hozzánk. A vállalkozás természetesen családi, de vannak (bejelentett) alkalmazottaik, velük együtt július-augusztusban tízen dolgoznak a pult mögött, a nyitott konyhán, ahol mindenki láthatja, mi hogyan, milyen módon készül.

Kérdésemre, hogy keresik-e a vendégek a balatoni halat, sűrűn bólogat. Nemcsak a hekk népszerű, vagy azok a halételek, amelyek valamilyen szálkátlan filéből készülnek? Mielőtt válaszolna, vendégek érkezek a pulthoz, keszeget és kecsegét rendelnek. Az étlapon angolna is szerepel. Ezt a hajfajt a ’60-as években telepítették tömegesen a tóba, majd kiderült, hogy nemcsak a szúnyoglárvákat pusztítja, hanem az őshonos fajok ikráit és kisebb halakat is zsákmányol. A máig megmaradt állományt rendszeresen a Sió-zsilip megnyitásakor igyekeznek lehalászni. Szalai Sándor ilyenkor szerzi be a számára szükséges mennyiséget, szakemberekkel tisztíttatja, majd tárolja. Ma is van az étlapot angolna-paprikás, kedvelt étel, sokan sütve is rendelik.

Vannak legális lehetőségek, amikor hozzá lehet jutni a Balatonban nevelkedett halakhoz, például keszeghez is, de a horgászoktól a vendéglősök nem vásárolhatják meg a kifogott halakat – mondja. Hoznak néha ide frissen fogott halat, de nem tehetem meg, hogy átveszem, mert büntetendő. Ugyanakkor vérzik a szívem, mert  sokan kifogják, de vagy nem is szeretik, vagy elkészíteni sem tudják. Ha legalább olyan lehetőség volna, mint az őstermelők számára a termelői piac, bizonnyal volna kínálat és kereslet is. A halételek egészségesek, elkészítésük rendkívül változatos lehet, fogyasztásukat népszerűsíteni kellene, s a gyerekeket is megtanítani, hogyan egyék.

Kezdődik a vacsoraidő, elköszönök, és kisétálok a mólóra, ahol még kevés a horgász. Nem is csoda, hiszen hőség van, tűz a nap, de ez nem zavarja Dominikot, aki már több órája ül a köveken, s mint mondja, nem eredménytelenül. Helybéli, így bármikor kijöhet ide, ha ideje engedi, s persze ismer minden helyi horgászt. Ma is fogott már méretes halakat, meg méreten aluli kősüllőt is, amit azonnal visszadobott. Ne szenvedjen kint, majd ha megnő, visszajön…

Dominik szereti fogni, sütni-főzni és enni is a balatoni halat

Szereti a halat, s ha úgy támad kedve, süt is magának néhányat, a szálkák nem zavarják. Ha pedig vendégek jönnek hozzájuk, halászlé készül a  friss fogásból. Miközben új csalit tesz a horogra, néhány méternyire nagyot csobban a víz, csuka, mondja, egyszer talán ez is horogra akad.

A horgászbolt a partra költözött – itt minden kapható. Persze a jó fogáshoz türelem és szerencse is kell

A balatoni horgászást a Balatoni Horgászrend szabályozza, 47 pontban, részletesen. A TTGHungary által megkérdezett horgászok szerint ennek ellenére most is vannak rabsicok. Azt a javaslatot pedig, hogy aki balatoni halat szeretne fogyasztani, fogjon magának, komolytalannak tartják. A helybéliek akár naponta kijárnak a partra, pecáznak, beszélgetnek, nézik  a tájat. De a turista nem ér rá órákig várni a kapásra, a felszerelés sem két fillér, jegyet is kell váltania. S akkor már inkább elmegy valahova hamburgert, vagy hekket enni. 

A balatoni halak napján is.

Kép és szöveg: Mészáros Mariann