Hetven évvel ezelőtt, 1949. július 27-én emelkedett először a levegőbe a világ első sugárhajtóműves utasszállító repülőgépe. A brit De Havilland gyár 1946-ban kezdte meg a repülés történetében forradalmian újnak számító konstrukció, a Comet tervezését. A típus első megrendelője a BOAC (British Overseas Airways Corporation) volt. A gép 1952. május 22-én teljesítette az első menetrend szerinti járatát London és Johannesburg között. Repülésével vette kezdetét a légi közlekedésben a jetkorszak. 

A Comet kezdeti sikereinek azonban egy váratlan balesetsorozat véget vetett. Egy súlyos konstrukciós probléma – a szögletesre tervezett ablakok – miatt ugyanis, rövidesen három Comet is légi katasztrófa áldozata lett. Ezután a britek a típust áttervezték, és az új Comet 4-esek már a terhelést jobban elviselő, biztonságosan lekerekített ablakokkal készültek. Az első ilyen változatot 1959. június 1-jén állította hivatalosan forgalomba a BOAC.

Erre azt követően került sor, hogy 1958. október 4-én két irányból egyszerre repülve, két ilyen gép már megtette a New York és London közötti útvonalat. A BOAC egyik Comet 4-ese London Heathrow, míg a másik az óceán túlsó partján, New York Idlewild (ma JFK) repülőtérről szállt fel. Ez volt az első sugárhajtóműves gépekkel teljesített, menetrend szerinti transzatlanti járat, s ezzel a briteknek sikerült megelőzniük az amerikai a Pan Am légitársaságot, melynek ugyancsak sugárhajtóművekkel rendelkező Boeing B707-es gépe csak három héttel később repült el New Yorkból Párizsba. A Comet iránti bizalmat azonban már nem sikerült helyreállítani. A legendás repülőgép utolsó, 114. példánya 1964-ben készült el, 1997-ben pedig végleg kivonták a forgalomból.

Napjainkban már csaknem 30 ezer utasszállító gép repül a világ légitársaságainál, s közülük mindössze alig négyezer a légcsavaros gépek száma. A szolgálatban álló kereskedelmi gépek 31%-a – megelőzve az Egyesült Államokat – most már az ázsiai és csendes-óceáni régióban repül, s ezen belül Kína rendelkezik a géppark 14%-ával. Az amerikai Boeing gyár szerint az elkövetkező két évtizedben legalább 44 ezer új repülőgépre lesz igény, melyek csaknem fele a kiöregedő gépek cseréjét, a fennmaradó rész pedig az utasforgalom növekedésének kiszolgálását szolgálja majd. 

F. L.