A turisztikai ágazat tavalyi rekordéve után az idén csökkenésről adott számot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A havi jelentés alapján májusban 2,4 százalékkal kevesebb vendégéjszakát  regisztráltak.  Az árbevétel ugyanakkor 8,8 százalékkal növekedett.

A nemrég közzétett KSH-gyorstájékoztatóból kiderül, hogy az év ötödik hónapjában a külföldivendég-éjszakák száma 1,6 százalékkal, míg a belföldi vendégeké ennél többel, 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Azonnal hozzá kell tennünk, hogy a bázis (2018 májusa) rendkívül magas volt, és a tavalyi május 7,5 százalékos növekedést produkált, így az idei csökkenés relatív. Persze az is igaz, hogy az év eddig eltelt és már értékelt időszakának adatai minden hónapban alul múlják a bázisét, s ez akár előrevetítheti az idei tendenciákat. A hazánkba érkező külföldi turisták száma 1,3 százalékkal csökkent a tavaly májusihoz képest, 535 ezren jártak nálunk és 1,4 millió vendégéjszakát töltöttek el. A szálláshelyeken a belföldiek száma ugyan 0,7 százalékkal emelkedett, mégis 3,4 százalékkal kevesebb vendégéjszakát (összesen 1,2 milliót) töltöttek el 586 ezren. A KSH-adatokból az is kiderül, hogy 3,8 százalékkal többet, 2,1 milliárd forintot fizettek Széchenyi Pihenőkártyával a szálláshelyeken.

2019 január-májusa között összesen 10 millió vendégéjszakát regisztráltak a szállodákban, panziókban, üdülőházakban, kempingekben és közösségi szálláshelyeken. Ez fél százalékkal kisebb az előző év azonos időszakánál. Az év első öt hónapjában a belföldi vendégek száma csökkent, a külföldieké nőtt.

Természetesen nem szabad messzemenő következtetéseket levonni az első öt hónap adataiból, de az – az előző öt év számait ismerve – világosan látszik, hogy a több éve tapasztalható turisztikai szárnyalás kezdi elveszíteni felhajtó erejét. A tavalyi növekedés bruttó árbevételben 10 százalékos volt.

A statisztikai adatokból sok minden kiolvasható, a folyamatok megismeréséhez azonban egyéb körülmények figyelembe vételére is szükség van. A KSH adataiban nem szerepelnek a magánszállások, a fehéren vagy feketén kiadott szobák, apartmanok adatai, s csak találgatni lehet, mennyi az idegenforgalom “szürke” bevétele. A teljes képhez hozzátartozik a munkaerőhiány is, az ágazatban kevesebben dolgoznak, mint a korábbi években, de a foglalkoztatottak átlagbére az idén is emelkedett. A munkaerőhiányra utal, hogy a balatoni vendéglátóipari egységek, szálláshelyek jó részén még most, a szezon közepén is munkaerőt keresnek. Ez újabb problémát vet fel: nemcsak kevés a munkaerő, hanem kevés a szakképzett, szaktudással és nyelvtudással rendelkező recepciós, felszolgáló, stb. A szezonális üdülőhelyeken, mint például a magyar tenger partja, nehéz is megtartani a jó szakembert, hiszen a szezon – a változatos programok ellenére, mint a szezon minél hosszabbra nyújtása fesztiválokkal, kulturális, gasztronómiai eseményekkel – mégiscsak a nyári hetekre korlátozódik. S azt is meg kell jegyeznünk, hogy a jobban megfizetett munkaerő szinte mindenütt magasabb árakat is jelent. A belföldiek árérzékenysége pedig sok esetben abban mutatkozik meg, hogy nem mondanak le az utazásról, de a korábbinál kevesebb éjszakát töltenek a szálláshelyen, és kevesebbet költenek vendéglőkben.

A KSH június-júliusi adataiból kiderül majd, folytatódik-e az idei, az ágazat számára nem kedvező tendencia.

Mészáros Mariann