Cirkuszrajngóvá Richter József és ifj. Richter József társulata tett. Az utazó cirkusz minden varázsa magával ragadott. Évről évre az első sorból élem végig a Cirkuszok éjszakája extra műsorát, s már az is természetes, hogy Steve, az olasz zenebohóc ötévente az ölembe ugrik. A porond és a cirkuszművészek karnyújtásnyi közelsége, a színes fények és a csillogó ruhák látványa feledtet mindent, ami hétköznapi, vagy gondterhes. Együtt repülök a légtornászokkal, gyermeki örömmel bámulom az egzotikus állatokat, majd felállva tapsolom pirosra a tenyeremet a műsor fináléjában.

Lenyűgöz a művészek örökké mosolygó arca, mert jól tudom, milyen fizikai-szellemi megpróbáltatás estéről estére játszi könnyedséggel bemutatni a produkciókat. Mennyi tervezés, gyakorlás kell a tökéletes mutatványhoz, s nyilván van kudarc és keserves órák is. De ebből a nagyra becsült publikum este semmit sem vesz, nem vehet észre. Csak ámulhat, ujjongva örülhet, mert neki szól a mosoly, őérte a vidámság, s az érzés, hogy a cirkuszban még a lehetetlen is megvalósítható.

Balatonlellén a július fénypontjai

A Magyar Nemzeti Cirkusz a korábbi évek kirobbanó sikere miatt az idén két napon át ünnepelte a Cirkuszok éjszakáját Balatonlellén. Mindkét napon 1500-1500 néző előtt mutatták be parádés, kibővített műsorukat, amelyet a cirkusz fennállásának negyedszázados évfordulója még ünnepibbé tett. Mi az első napon, július 12-én voltunk részesei a műsornak. 

Ki nem mondott kérdéseimre – tart-e még varázslat, lesznek-e új, világszínvonalú produkciók? – már az első percekben választ kapok. Ifj. Richter József a porondon a kulisszatitkokba avatja be a nézőket, akik közül többen ki is próbálhatják, milyen az ügető ló hátára könnyedén felugrani, majd persze felállni és mosolyogva fogadni a közönség tapsát. A cirkuszigazgató kiváló tanító, közvetlensége évek óta nem változott, s a ló is fegyelmezett, nyugodt állat, ám az amatőr artisták meggyőződhetnek arról, hogy a mutatvány nem is olyan egyszerű. A taps persze jár, a bátorságért, a vállalkozókedvért.

Villámgyors porondrendezés és átöltözés után kezdődik a jubileumi, kibővített műsor, amelynek több fellépőjét csak a Cirkuszok éjszakáján láthattuk. Ilyen volt a Vietnamból érkezett világhírű akrobata, a szuperhajlékony Thu Hien, aki nem kötélen, hanem vékony dróton mutatta be lélegzetelállító produkcióját. Veszélyes mutatványból is láttunk néhányat: a román Ovidiu Tell íjmesterét (aki egyben a társulat technikai stábját irányítja), s a zárószámot, amikor az FMX-motorosok (a Flying Weiss) a nézők feje felett repültek át motorjaikkal, miközben Simet László drótkötélen motorkerékpározik a magasban. Egy pillanatra mi is megéltük a veszélyt, amikor Simet László járműve megakadt, a percnyi döbbent csendet a mutatvány sikere után vastaps követte. Simet Lászlót még egy varázslatos hangulatú és kivitelezésű számban láthattuk, két asztronautával járt a képzeletbeli űrben, a fejünk felett. Ezért a produkcióért a X. Budapesti Cirkuszfesztivál Ezüst Pierrot-díját nyerték el.

A Cirkuszok éjszakáján sztárvendégek is érkeznek, s kicsit tartottam attól, milyen produkcióval készültek, nem lesznek-e kínos percek, hiszen a cirkusz műfaja távol áll mindegyiküktől. Kár volt aggódnom. Nagy Alexandra színész profi légtornász volt, Szandi és partnere, Baronits Gábor olyan magabiztosan, elegánsan és kecsesen mutatta be a levegőbe emelkedve produkcióját, mintha ez lenne a hivatásuk, nem az ének, illetve a színészet. Majd ugyanezt a légtornász számot Szandi kisfia és nővére, Viki kislánya is elismételte (miközben a két anyuka énekelt), a nézők nagy ámulatára és örömére. Az idei sztárvendégek mindegyike kitett magáért, heteken át keményen dolgozott, gyakorolt és a siker nem is maradt el.  

Sztárvendégek a porondon ijf. Richter Józseffel

Nemcsak akrobaták, bohócok nélkül sincs cirkusz. Az idei évadban ismét az olasz Steve és Jones Caveagna gondoskodott a közönség megnevettetéséről és minél jobb hangulatba hozásáról. 2014-ben már szerepeltek a Magyar Nemzeti Cirkuszban, kiváló zenészek, szaxofonon, trormbitán játszanak, ötvözik a pantomimet a klasszikus bohócszámokkal. Steve kiváló zsonglőr, diabolo-produkciója világhírű, egyszerre négy diabolót képes forgatni és a sátorkupoláig feldobni.

Az egy hónapos zebmár még nem kapott nevet

S persze ifj, Richter József cirkusza elképzelhetetlen állatok nélkül. Elefántok, tevék, zebrák, zsiráfok, lámák, lovak, törpepónik a porond sztárjai, s megismerkedhettünk a legfiatalabb jövevénnyel, az egy hónapos zebmárral is. A bájos jószág zebra anyja mellől egy percre sem elmozdulva csodálkozott rá a másfél ezer emberre, majd mikor betelt a nézelődéssel, anyjával együtt visszament a színfalak mögé. Az  ő dolga az evés és a játék, mondta ifj. Richter József, azt teszi, amihez kedve van. Nevet még nem kapott, közösségi oldalukon várják a javaslatokat.

Végül, de nem utolsó sorban most is lenyűgözte a közönséget a Richter-csoport pergős, parádés lovas-akrobata bemutatója, René Casselli jr. produkciója az elefántokkal. Merrylu Richter és ifj. Richter József csak ezen az estén ismét bemutatta a tavaly Arany Bohóc-díjat nyert Balett a lóháton számot, amely a két fiatal cirkuszművész egymásra találásának művészi megjelenítése.

Lady Massalah elefántháton is énekel

A cirkusz sikerének egyik titka éppen ez: az egymásra utaltság, az egymásra figyelés, a mozdulatok összehangolása, a művészek és a technikai szakemberek együttműködése. Világítás, zene, hangosítás, porondrendezés nélkül nincs előadás. A tíztagú fúvószenekar és Lady Massalah afrikai énekesnő méltán tagja sok éve a társulatnak. A cirkuszban mindenki fontos szerepet tölt be. 

De a legfontosabb a közönség. Az ő tapsa élteti a társulatot.

Mészáros Mariann

Fotó: Megyeri Attila