A Szerb Turisztikai Hivatal, a Nyugat-Szerbiai Turisztikai Hivatal, a Zlatibori Turisztikai Szervezet, valamint a térség specialistájának számító „Szerbia magyarul” idegenforgalmi ügynökség összefogásának eredményeként néhány magyar utazási iroda, és újságíró ismerkedhetett Zlatibor, a hegyek, a térség, a város és környéke szépségeivel, turisztikai kínálatával. Méghozzá olyan különlegességekkel sikerült találkoznunk, amelyek a magyar utazók érdeklődésére is számot tarthatnak. 

Utazás Zlatiborba
A magyar-szerb határon hat átkelőhely működik, köztük a röszkei a legforgalmasabb. Létezik egy telefonos applikáció, a BorderWatcher, amely segít kiválasztani a pillanatnyilag leginkább gyors átkelési lehetőséget. Listázza az összes határátlépést, ebben magánszemélyek visszajelzése is segíti. A zöld a jó, a piros az elkerülendő helyszín. Sok a beutazó Szerbiába, köztük kínai csoportok és egyéni turisták, ugyanis ez a terület Európa túrizmussal nem „lepusztított”, még érintetlen, érdekes része. Vízummentességet nyújtanak Kína, India, és több öböl-menti ország polgárának. Természetesen a magyaroknak is. Sokan utaznak napjainkban tőlünk Szabadkára, ahol hétfő kivételével a piac az egyik érdekesség, különösen szombatonként. Egykor a puncs-, a kevert likőr, a rizses csoki, meg a farmer volt a fő vonzerő, mára már igen széles a kínálat. 20 euróba kerül magyar idegenvezetővel a városnézés, tudtam meg Dankó Dénestől, a Szerbia magyarul cég tulajdonosától, aki végigkísért és tolmácsolt az úton. Sok sportszeretőt várnak a 3. Szabadkai Félmaratonra, választani lehet 5, 10, és 21,1 km táv között a szeptember 1., vasárnap reggeli rajtnál a városháza és a népszínház árnyékában. Közben pedig gyönyörködni lehet a város meghatározó szépségű épületeiben, mint a felújított zsinagógában, vagy az 1904-ben épült szecessziós Raichle palotában. Az út bennünket továbbvisz Belgrád felé, megállunk a főváros egyik jelképénél, az Avalán felépített tévétoronynál, amelyet a jugoszláv háború során 1999-ben a NATO lebombázott, ám mostanra újra látogatható, és mintegy a háromnegyedéig feljutva kilátóként működik. Alatta ajándékbolt van.

Ebéd Belgrádban
Elhaladunk a most épült, impozáns méretű Szent Száva pravoszláv templom mellett, amely a világon a negyedik legnagyobb ilyen, 10 ezer hívő befogadására alkalmas. Macskaköveken haladunak a főváros egyik legöregebb utcájában, a Skadarliján, ahol tradicionális szerb éttermek sora várja a betérőket. Egykor művészek éltek itt az „Ima dana” nevű étterem feletti házban is. A név jelentése: vannak napok – hozzáképzelhetjük a folytatást – amelyek tökéletesre sikerülnek. Így történik most is, hagyományos szerb zene szól, kedvünkért egy-egy magyar nóta is elhangzik, azután a helyi specialitásokat, a nemzeti konyhájuk fogásait fogyaszthatjuk; mind az előételek gazdag választéka, mind „Gyuri bácsi” steakje, azután a vaníliafagylalttal koronázott szilvás pite finom.

Folytatása következik….
Hajós