Jó ötlet Szlovákiába utazni: Nagyszombat – Trnava

Az egykori útikönyv szerint is Nagyszombat, szlovák nevén Trnava, Szlovákia egyik legvonzóbb városa. Pozsonytól alig 50 kilométerre terül el, kelta és római alapokra épült, szlovák nevét is római időből, a Tirnavia településnévből származtatják, ahogy az itteni folyóét. Fontos kereskedelmi utak találkozásánál alakult ki, nem véletlen, hogy gazdag várossá vált. Nagy Lajos királyunk különösen kedvelte, itt is halt meg, Zsigmond pedig vásártartási jogot adományozott, így került a nevébe a szombat, a vásárnap. 1635-ben Pázmány Péter egyetemet létesített Nagyszombaton, a budapesti ELTE ősét. Itt volt az első katolikus nyomda, ahol a magyar mellett szlovák és német egyházi szerzők műveit is kiadták.

A budapesti Szlovák Intézetben Lenka Sprochova, a Szlovák Közlekedési és Építésügyi Minisztérium turisztikai nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatósága nevében, Michaela Potocarova, a Trnava Tourism régió igazgatója, valamint Sona Jelinkova a Szlovák Turisztikai Képviselet vezetője tartott tájékoztatót a terület értékeiről és törekvéseiről. Mint Sona Jelinkova elmondta, Szlovákiában 35 turisztikai desztinációs menedzsment működik és öt megyei iroda. Ezeknek tagjai a helyi utazási irodák, idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, önkormányzatok. Feladatuk a kínálat bemutatása, turisztikai marketing munka. Nagyszombatban 2012 óta működik TDM, az elmúlt hét év alatt nagy utat sikerült megtenni, rendezvényeket sikeresen megszervezni. A régió könnyen megközelíthető busszal, vonattal, autóval egyaránt. A város körül kis települések, borászatok, pincészetek várják a látogatókat. Történelmi kincsek a templomok, kolostorok, a szakrális műemlékek, amelyek miatt hívták a száztornyú Nagyszombatot „kis Rómaként”. 781 éve szabad királyi város. Megmaradt várfal részek, zsinagógák, egyetem komplexum egyaránt a település ékességei. A XVI. századi várostoronyban, ahol egykor a hóhér lakott, most a Tourinform iroda működik. A „hóhér” – egyébként Slavomir Dzvonik idegenvezető – nyaranta ingyenes városnézésre viszi a látogatókat. Az egyik házban a XVII. század elején őrizték a Pozsonyból elrabolt magyar koronát. Ezt latin felirat jelzi, amely így szól: „én, az idegen ide voltam elrejtve a tető alatt, így tudtam megmaradni”. A házban most zenemúzeum működik. A helyiek fontosnak érzik a középkori emlékek és események megőrzését, ezt szolgálják a középkori játékok és a múzeumok. Az Esterházyak által épített templom egyedülállóan óriási méretű, 20 méteres barokk főoltára révén összeköttetésben áll a szlovák zarándokutakkal, ahogy a Szent Miklós bazilikában lévő könnyező Szűz Mária kegyképe is.

Hangulatos kávéházak, és egész nyáron zenei rendezvények sora szórakoztatja az ide érkezőket. A skála széles, komolyzene, jazz, folklór, gospel mind sorra kerül. Május 15-17 között a májusi virág, november 9-én pedig a Kiskárpátok ízei lesz a település érdekes eseménye. Miután egyetemi város, sok fiatal él itt, és élvezi a pezsgő kulturális életet.
A régió két borászata, a Terra Parna és a Karpatska Perla, valamint egy mézbor készítő is kóstoltatta borát. Míg az első kistermelő, családi borászat, amely 8 hektáron gazdálkodik, 35 ezer palacknyi bort készít tradicionális eljárással, a második már 60 hektáron, évi 400 ezer palacknyit. Mindkét helyen kínálnak borvacsorákat, megtekinthető a gazdaság.