Tabán napjainkban Budapest I. kerületének része. A Wikipédia leírja, hogy egykor önálló település volt. Sokan gondolják úgy, hogy a Zilahy regényből készült Halálos tavasz című, Karády Katalin főszereplésével játszódó film egyik, különösen erotikus jelenete is itt történt, ám a városrész házainak legtöbbjét akkor már több éve lerombolták. A városrendezők terve ugyanis az volt, hogy ide új városrész kerül. A nagyszülők, a múlt század első évtizedeinek írói teremtették meg azt az erős nosztalgiát, amely még napjainkban is hat. A XIX. század végének és a XX. század fordulójának idején szórakozóhelyek, kiskocsmák, borozók vonzották a romantikus negyedbe az embereket. Most elmentünk megnézni, ami a bontás után megmaradt, és ami már napjaink emberét szolgálja.

Bármerre sétáltunk a negyedben, mindenütt ápolt utcaképpel találkoztunk. A XIX. században, vagy még előtte épült lakóházak, közösségi épületek vonzó képet, a nyugodt, budai polgári élet emlékét idézik. Ilyen a Semmelweis Ignác szülőházából kialakított, nevét viselő Orvostörténeti Múzeum épülete, és az Ybl Miklós tervezte egykori vízház, amely a palotát látta el a szivattyúival a Dunából nyert és továbbított vízzel, és amely most több éves restaurálás után gyönyörű lett. Bár közben volt étterem és kávéház 1905-ben, azután a Budapest Táncegyüttes próbahelye, majd több évig kaszinó, a jelenlegi, teljes felújítás utáni állapota és eltalált új funkciói megkerülhetetlenné teszik nemcsak Buda, hanem az egész főváros életében. Az egykori ipari funkciót álcázó egész épület, a kioszk résszel a tulajdonos Pallas Athéné Alapítványok révén mintegy 3 millió eurós ráfordítással, az eredeti tervek alapján újjászületett. „Nyitott ház” koncepcióval alakították ki a jövőjét, vagyis a tavaly tavaszi megnyitás után Ybl Budai Kreatív Ház elnevezéssel új közösségi térként működik. Kortárs kiállításoknak, a keleti kultúrát bemutató tárlatoknak, rendezvényeknek ad helyet. Tavaly volt itt nagysikerű kiállítása Szőke Gábor Miklósnak. A szobrász egyik oroszlánja őrzi a kert egyik sarkát. Jelenleg Csurka Eszter tárlata látható az egykori szivattyúk helyén. Lesz Reigl Judit műveinek bemutatója, kínai újságpapír installációk is megtekinthetők majd. Hangsúlyt fektetnek gyermekprogramok szervezésére. A kioszk rész a New York palotát idézi gyönyörű belső kiképzésével, a grafittikkel, díszítéseivel. Este díszkivilágítás hívja fel a figyelmet az épület szépségére.

A Tabáni Plébániatemplom tőszomszédságában található az „Asztalka”. Kis cukrászda ez, öt éve indult, jelenlegi tulajdonosa, Lelkes Virág két éve vezeti. Aki ide belép, polgári lakásba csöppen, és egy nem besorolható, beskatulyázható üzletbe, hiszen a légköre szinte ismeretlen máshol. Minden vendégre van idő, kedves szavak és válaszok cserélődnek és fantasztikus a süteményválaszték. Mint a tulajdonos elmondta, nem egyszerre, de 60 féle tortát készítenek, hétvégeken általában ebből 25 különböző kapható náluk. A magas minőség mellett további fontos dolog, hogy nincs alkohol, nincs dohányzás, viszont sok a törzsvendég. Kis olasz termelőtől veszik a kávét, télen bio puncsot kínálnak, nyaranta pedig hatféle, klasszikusan főzött fagylaltot. Van tej-, liszt- és cukormentes készítményük. Lelkes Virág elmondta, szeretnének külföldön, egy-egy főváros belvárosában is üzletet nyitni. Nevüket levédették.

A Tabáni kakas igazi múlt századi, boxos kisvendéglő, az Auguszt-udvar utcai frontján, az 1927-ben épült házban. Az ételeknek már a neve is csábító: van havasi medve, csülök, kacsakülönlegesség, és ebédidőben menü. Az étlapon szereppel: „pénztárcabarát ajánlataink”! Tóth András, a tulajdonos elmesélte, nosztalgiából bérli az éttermet, évtizedekig a környéken lakott. Szakácsként dolgozott a Royal szálloda éttermében, a Fekete Hollóban, a bécsi Mátyás pincében. Az utóbbi helyen a Papp családtól tanulta a legtöbbet, a vendégek szeretetét, az étlap összeállítását, az emberekkel a bánásmódot. A kiskockás abrosz, időnként az esti harmonikaszó, és a nagyon sikeres déli menü visszahozza a tabáni hangulatot.

Ugyanennek az Attila úti háznak van egy másik érdekessége: a kapu baloldalán lévő helyiségben az úgynevezett Urbanfood – fenntartható kávézó és közösségi iroda. A külföldön jól ismert szolgáltatás lényege összefoglalva talán az lehetne: óradíjas kávézó. Munkahelyeket alakított ki Rátz Balázs, wifi csatlakozási lehetőséggel azoknak, akiknek nincs szükségük irodára. Naponta, vagy hetente elég néhány órát ilyen helyen dolgozni, ahol kávét, teát, gyümölcsöt is kínálnak az 1000 forintos óránkénti bérleti díjba foglalva. Budapesten talán három-négy ilyen hely létezik. Mindesetre ez a tabáni már kialakította a törzsvendégkörét; általában budai lakosok veszik igénybe és alkalmanként mintegy négyórányit dolgoznak itt. Rátz Balázs a hely üzemeltetése mellett szendvics catering szállítással is foglalkozik. Európai uniós inspirálás indította a megnyitásra. Különösen nyáron nő a forgalma, akkor külföldiek is igénybe veszik szolgáltatásait. És ez már a XXI. századi Tabán.

Hajós Anna