Az embernek bizonyos kor után mindenről eszébe jut valamilyen történet. Most éppen ez: amikor egyetemista voltam, a büntetőjogi példatárban szerepelt egy eset: egy idős néni sokáig maradt a temetőben; besötétedett. Arra jött egy férfi, mire a néni megkérdezte, csatlakozhatok önhöz, mert itt nagyon félek. A férfi csak annyit mondott: én is féltem, amíg éltem. A néni meg infarktust kapott…

Mindjárt erre gondoltam a bécsi hír hallatán, miszerint egyre többen járnak futni a Bécsi Központi Temetőbe. Az intézmény vezetése most két pályát kijelölt a sírok között. Az útvonalat táblák jelzik, a Swarzenbergplatz 3. szám bejáratánál pedig egy áttekintő tábla is fogadja a futás szerelmeseit. A bécsi temetőket üzemeltető cég ügyvezetője, Renate Niklas azt mondta, az, hogy a temető egyszerre az emlékezés helye és élettér legyen, nem ellentmondásos. Nagyon nemes gondolatnak tartja, hogy az elhunyt szeretteink így részesei lehetnek életünknek. A futópályák hivatalos átadó ünnepsége május 25-én lesz, futóversennyel egybekötve. A rendezvény neve Silent Run lett, és nevezni lehet három kategóriában a wienläuf.at oldalon. A nevezési díjakból származó bevételt a PH Austria, a magas tüdővérnyomásban szenvedő betegeket támogató szervezet kapja.

Hajós Anna